Ezen civilizáció leszármazottai a mai görögök valójában

Fotó: Wikimedia Commons/Steve Swayne

DNS-bizonyítékok bizonyítják, hogy a görögök valóban a mükénéiek leszármazottai, akik Kr. e. 1600 és Kr. e. 1200 között uralták a görög szárazföldet és az Égei-tengert.

A bizonyíték egy 2017-es, nagy nyilvánosságot kapott tanulmányból származik, amelyben a tudósok tizenkilenc ember fogainak génjeit elemezték a görög szárazföld és Kréta különböző régészeti lelőhelyein.

Ezek között volt tíz minószi, Krétáról származó, Kr. e. 2900-tól Kr. e. 1700-ig, négy a mükénéi régészeti lelőhelyről és más görög temetőkből származó, Kr. e. 1700-tól Kr. e. 1200-ig, öt pedig más görögországi és törökországi korai földművelő vagy bronzkori (Kr. e. 5400-tól Kr. e. 1340-ig) kultúrákból.

A tanulmányt a Nature című folyóiratban tették közzé, 1,2 millió “betűnyi” genetikai kód összehasonlításával fel tudták térképezni, hogy az egyének hogyan kapcsolódnak egymáshoz, olvasható a Greek Reporter beszámolójában.

DNS átfedés a modern görögök és a mükénéiek között

A modern görög és az ókori mükénéi DNS minták összehasonlítása során olyan genetikai átfedést fedeztek fel, amely arra utal, hogy a mükénéihez hasonló ősi bronzkori civilizációk teremtették meg a későbbi népek genetikai alapjait. A mükénéiek és a ma élő emberek közötti folytonosság “különösen szembetűnő. Tekintve, hogy az Égei-tenger évezredeken át a civilizációk kereszteződése volt”, nyilatkozta George Stamatoyannopoulos, a seattle-i Washingtoni Egyetem társszerzője.

Ez arra utal, hogy a görögök származásának fő tényezői már a bronzkorban kialakultak, a legkorábbi földművesek Anatóliából történő bevándorlása után. Ez a folyamat meghatározta a görögök, és valójában a legtöbb európai genetikai összetételét. “A földművelő népesség elterjedése volt a döntő pillanat, amikor a görög népesség főbb elemei már biztosítva voltak”, mesélte Colin Renfrew, az Egyesült Királyságbeli Cambridge-i Egyetem régésze.

Kapcsolat a minósziak és a mükénéiek között

A tanulmány során többek között kiderült, hogy maguk a mükénéiek szoros kapcsolatban álltak a minószi civilizációval. A minószi birodalom Kréta szigetén Kr. e. 2000 és Kr. e. 1400 között virágzott. Mindkét kultúráról kiderült, hogy a barna haj és a barna szem génjeit hordozzák, olyan tulajdonságokat, amelyek a freskókon és a kerámiákon is tükröződnek, annak ellenére, hogy különböző nyelveket beszéltek.

Az ókori mükénéiek és a minósziak közelebbi rokonságban álltak egymással, és mindkettő DNS-ének háromnegyedét a Görögországban és a mai Törökországhoz tartozó délnyugat-anatóliai területeken élő korai földművesektől kapták. Emellett a mai Irán közelében fekvő Kelet-Kaukázusból származó emberektől is örököltek DNS-t, ami arra utal, hogy a korai földművesek letelepedése után, de még a minósziak és a mükénéiek szétválása előtt keletről vándoroltak be emberek.

A mükénéiek DNS-ében azonban volt némi eltérés. Génjeik körülbelül 4-16 százaléka olyan északi ősöktől származik, akik Kelet-Európából vagy Szibériából érkeztek. Iosif Lazaridis harvardi népességgenetikus szerint a két civilizáció közötti bármilyen különbség arra utal, hogy a görög szárazföldre egy második hullám érkezett Kelet-Európából, de Kréta szigetét nem tudta elérni. Idővel ezek az emberek mükénéiek néven váltak ismertté.

Kristian Kristiansen, a Göteborgi Egyetem svéd régésze a közelmúltban így nyilatkozott a tanulmány jelentőségéről. “Az eredmények most megnyitották a következő fejezetet Nyugat-Eurázsia és a bronzkori mediterrán térség genetikai történetében”.