Az élethez nélkülözhetelen molekulát találtak az Orion-köd mélyén

Az Orion-köd belsejében végre találtak egy fontos szénmolekulát, amelyet eddig még sosem láttunk a csillagközi térben.

A meténium, más néven metil-kation (CH3+) egy olyan szénvegyület, amelyről régóta azt vélik, hogy kulcsszerepe van a csillagközi tér szerves kémiájában. Most a James Webb űrteleszkóp segítségével azonosították egy újszülött csillagot körülvevő por- és gázkorongban, megerősítve ennek a szerepnek a valószínűségét, számolt be a Science Alert.

Bár a CH3+ nem számít az élet egyik alapvető összetevőjének, a tudósok úgy vélik, hogy segít a bonyolultabb szénmolekulák felépítésében. Mivel az általunk ismert élet szénalapú, a CH3+ megtalálása a csillagközi térben hatással van annak megértésére, hogy hogyan alakulhat ki az élet a galaxis más részein.

“Ez az észlelés nemcsak a Webb hihetetlen érzékenységét igazolja, hanem megerősíti a CH3+ feltételezett központi jelentőségét a csillagközi kémiában” – mondja Marie-Aline Martin-Drumel csillagász a franciaországi Párizs-Saclay Egyetemről.

A CH3+ egy nagyon érdekes molekula. Sok mással is reagál, de a világegyetemünkben leggyakrabban előforduló elemmel, a hidrogénnel nem. Ez azt jelenti, hogy potenciális ugródeszka lehet a csillagközi környezetben a bonyolultabb molekulák létrehozásához vezető úton. A tudósok évtizedek óta úgy vélik, hogy ez a csillagközi szénalapú, azaz szerves kémia egyik alappillére.

A Naprendszeren kívüli megfigyelések során azonban nem találták, ami azt jelenti, hogy nem lehetünk biztosak a jelenlétében vagy szerepében. Sok ilyen megfigyelést végeznek a rádióspektrumban, a CH3+-nak azonban nincsenek meg a rádióteleszkópokkal való megfigyeléshez szükséges tulajdonságai.

Itt jön a képbe a JWST. Kivételes infravörös érzékenysége miatt ideális az olyan “poros” közegek vizsgálatára, ahol a CH3+ várhatóan megtalálható, mivel az infravörös fény képes áthatolni a poron, ahol más hullámhosszúságú sugárzások szóródnak.

A franciaországi Toulouse-i Egyetem csillagásza, Olivier Berné és csapata alaposabban megvizsgálta az Orion-ködöt, ahogyan azt a JWST közép-infravörös spektrométere rögzítette. Rejtélyes fényes vonalakat találtak a spektrumban, amelyeket végül a CH3+ jelenlétével lehetett a legjobban magyarázni.

Érdemes elolvasni:

• Bolyhos lenne a sötét anyag? Meglepő dolgot tárt fel egy új kutatás
• Rájöhettek az univerzum egyik legfurcsább jelenségének nyitjára