A pálinka nem játék: az osztrák hadsereg önmagával harcolt és vesztett a karánsebesi csatában
A karánsebesi csata egy megdöbbentő történelmi esemény volt, amely a legdicstelenebb csaták sorába tartozik. Bár gyakran humoros és bizarr eseménynek tartják, jól mutatja a félreértések veszélyeit és a háborús időkben kialakuló káoszt. És ami a legfontosabb, ne igyunk túl sok pálinkát csata előtt…
1788-ban a Habsburg Birodalom II. József császár vezetésével, és Nagy Katalin cárnő oldalán, belépett az Oszmán Birodalom elleni háborúba. Az osztrák hadsereg a mai Románia területén fekvő Karánsebes falu közelében vert tábort. A 100 ezer fős hadsereg különböző egységekből, többek között gyalogságból, lovasságból és tüzérségből, és különböző etnikai hátterű katonákból állt.
1788. szeptember 21-én, a huszárok egy csoportja, valószínűleg felderítő csapat, a közeli erdőbe merészkedett. Miközben felfedezték a környéket, rábukkantak a helyi cigányok egy csoportjára, akik pálinkát árultak. A katonák úgy döntöttek, hogy vesznek belőle, és elkezdtek inni. Az éjszaka előrehaladtával az osztrák táborból egyre több katona csatlakozott az ivászathoz. Mámoros állapotukban heves vita tört ki a katonák között. Valamikor egy katona véletlenül vagy a vita eldöntésére elsütötte a muskétáját. A lövések hangja gyorsan elterjedt az egész táborban.
Az osztrák hadsereget váratlanul érte a hirtelen kitört lövöldözés. Káosz és zűrzavar alakult ki, amikor a katonák, némelyikük még mindig részegen, fedezékbe kezdtek menekülni. A felfordulás gyorsan terjedt, és hamarosan a katonák egymásra lőttek, mert bajtársaikat ellenségnek hitték.
Eközben az oszmán hadsereg, amely nem messze az osztrák tábortól tartózkodott, megfigyelte a sötétben kibontakozó zűrzavart. Megragadva az alkalmat, meglepetésszerű támadást indítottak a szervezetlen és összezavarodott osztrákok ellen. A katonák, akik a baráti tűz és az ellenséges támadás közé kerültek, még nagyobb zűrzavarba kerültek.
Az osztrák parancsnokok felismerték a bekövetkezett katasztrofális hibát, és kétségbeesetten próbálták visszaszerezni csapataik feletti uralmat és megszervezni a védelmet. A szégyenteljes “csata már megtörtént, , és a küzdelem katasztrofális meneküléssé változott, a katonák minden irányba menekültek, hátrahagyva fegyvereket, felszerelést és ellátmányt.
A karánsebesi csata utóélete zord volt. A becslések eltérnek, de úgy vélik, hogy több száz, ha nem több ezer katona vesztette életét a káoszban. Az oszmán hadsereg, látva ellenségeik önpusztítását, könnyedén lerohanta a tábort, értékes nyersanyagokat és foglyokat zsákmányolva.
Ez a bizarr és tragikus eset elrettentő példaként szolgál a világos kommunikáció fontosságáról és a háborús alkoholfogyasztás veszélyeiről. A karánsebesi csata a hadtörténelem hírhedt eseménye maradt, emlékeztetve minket arra, hogy milyen nem szándékolt következményekkel járhat egy egyszerű félreértés, és milyen katasztrofális hatással lehet egy csata kimenetelére.
Korábban írtunk Magyarország kapujáról, melyet nem osztrákok, hanem franciák robbantottak fel, részletek itt.
Közép-Európa egyik legnagyobb régészeti lelőhelye a magyar határ közelében fekszik, részeletek és képek itt.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű