A Harvard fizikusa azt állítja, hogy egy idegen ‘űrjármű’ darabja lehet nála

Avi Loeb, az amerikai Harvard Egyetem fizikusa 50 apró, gömb alakú vasdarabot talált a Csendes-óceán fenekén, amelyek állítása szerint egy csillagközi idegen űrhajó anyagai lehetnek.

Loeb a leletét egy 2014 januárjában történt tűzgömb áthaladásával hozza összefüggésbe. A meteort az amerikai védelmi minisztérium érzékelői észlelték, amelyek minden, a Föld légkörébe belépő objektumot nyomon követnek, jelenti a Science Alert.

A feljegyzések szerint gyorsabban haladt, mint a legtöbb meteor, és végül a Csendes-óceán déli részén, Pápua Új-Guinea közelében szétesett. Az objektumra vonatkozó adatokat a NASA Földközeli Objektumokat Vizsgáló Központja (CNEOS) őrzi. A meteor hivatalos neve CNEOS 20140108, és IM1 (csillagközi meteor) néven is emlegetik.

Nagyon nagy tudományos ugrás egy tűzgömb megfigyelésétől annak állításáig, hogy az egy idegen űrhajó darabja. Milyen bizonyítékokra alapozza Loeb az állítását? És mennyire valószínű, hogy igaz?

Csillagközi látogató

Legalább egy látogatónk már volt a csillagközi űrből, az ‘Oumuamua üstökös. Az 1I/2017U1, azaz az ‘Oumuamua megjelenése minden bizonnyal szokatlan esemény volt. Az objektumot 2017-ben figyelték meg, amikor elhagyta a Naprendszert. Pályája eltér a bolygók közel kör alakú pályájától és az üstökösök elliptikus pályájától.

Az üstökös útját visszakövették, és a tudósok felfedezték, hogy a Naprendszer peremén túlról érkezett.

Bár az alakját nem rögzítették, a fény visszaverődése a forgása során arra engedett következtetni, hogy furcsa alakja oldalról nézve olyan, mint egy szivar. Egy 2018-ban írt elgondolkodtató cikkében Loeb azt találgatta, hogy az objektum inkább mesterséges, mint természetes eredetű lehet. Szerinte akár egy idegen civilizáció terméke is lehet. Azt javasolta, hogy továbbra is keressük a Naprendszerben a csillagközi törmelékeket.

Ezek után kutatva Loeb csapata a CNEOS adatbázisát kutatta át, szokatlan pályatulajdonságokkal rendelkező objektumok után kutatva. Ekkor találták meg a CNEOS 20140108-at, és nagy sebessége alapján azt feltételezték, hogy egy csillagközi meteorról van szó. Ezután kapta a könnyebben kezelhető IM1 nevet.

A tűzgömb útvonalát modellezve Loeb azonosította a Csendes-óceán déli részének egy meghatározott területét, ahol szerinte az IM1 törmelékei lerakódtak. Egy erős mágnessel végzett műveletet követően most azt állítja, hogy az IM1-ből származó anyagot talált.

Kozmikus gömbök

A megtalált fémgömbök fél milliméter átmérőjűek. Nem lehetetlen, hogy földönkívüli eredetűek, több korábbi expedíció is talált már a tengerfenékről űrből származó gömböket.

Az első, amely ilyen mintákat talált, a HMS Challenger volt 1872-76-ban. Az óceánfenékről előkotort anyag sok fémcseppet tartalmazott, amelyeket akkoriban “kozmikus gömböcskéknek” neveztek. Az űrből érkező cseppek azért gömb alakúak, mert a légkörön áthaladva a meteoritok felszínéről leszakadt olvadt anyagból szilárdulnak meg.

A 20. század folyamán a későbbi expedíciók is találtak ilyen gömböket az óceánok fenekén, de egyre nehezebb volt azonosítani őket. Ennek oka, hogy a Challenger-expedíció óta eltelt 150 év alatt a Földön megnőtt a szennyezés mértéke.

1872-ben az ipari forradalom Európában még gyerekcipőben járt, a déli féltekén pedig gyakorlatilag nem létezett. Ezért a szennyezések, és a járművekből származó részecskék minimálisak voltak. Ma az ipari folyamatokból és a járművekből származó termékek mindenütt jelen vannak. Tehát a gömbök összetételének tényleges elemzése és a meteoritok elemzéseivel való összehasonlítás nélkül nem lehet egyiket sem földönkívüliként azonosítani.

Valóban csillagözi anyagot szorongat a kezében?

Loeb azonban nem csak azt hiszi, hogy az anyag az űrből származik, hanem azt is, hogy a csillagközi űrből. Azzal érvel, hogy “ez lehet az első alkalom, hogy az ember csillagközi anyagot fogott a kezébe”.

Ez így azonban semmilyen formában nem igaz. A Földön bőségesen van csillagközi anyag. Egy része szinte biztosan megtalálható az óceánfenéken, de nem abban a formában, ahogyan Loeb összegyűjtötte.

A csillagközi anyag többféle változatban létezik. A csillagászok jól tudják, hogy a csillagok közötti tér nem üres, hanem számos különböző molekulát tartalmaz, amelyek közül sok szerves is. Ezeknek a molekuláknak egy része bekeveredett az űr azon régiójába, ahol a Naprendszer kezdett kialakulni.

Idegen űrhajó?

Loeb bizonyítékai az anyag földönkívüli eredetére, nem is beszélve a csillagközi eredetről, meglehetősen ingatagok.

Fémgömböket talált. Ahhoz, hogy elfogadhassuk, hogy ezek a gömbök földönkívüliek, szilárd analitikus bizonyítékokra lenne szükség. Milyen az összetételük? Milyen régiek? Kizárhatók a földi szennyeződések? Kizárhatók-e a Naprendszeren belülről származó földönkívüli törmelékek? Loeb kijelentése csak további kérdéseket vet fel, ezért nehéz elhinni, hogy amit mond, az teljesen biztos.

Érdemes elolvasni:

• Vulkanikus tevékenység nyomaira bukkantak a Hold felszíne alatt
• ‘Bekapcsolt’ a félelmetes méretű fekete lyuk, a valaha látott legfényesebb objektum lett