Az élet építőköveinek bizonyítékára bukkantak a Marson
A Perseverance rover által a Jezero-kráterben talált szerves molekulák változatosabbak, mint a Curiosity által a Gale-kráterben és a Marsba becsapódott meteoritokban korábban találtak. A felfedezett molekulák az élet jelenléte nélkül is kialakulhattak, de azt mutatják, hogy a bolygón egykor a korábban felismertnél összetettebb kémia volt, ami csökkentette az élet kialakulásához szükséges lépést.
A “bio” szó különböző jelentései zavart okozhatnak. Vásárláskor azt jelenti, hogy az élelmiszereket mesterséges műtrágyák és növényvédő szerek nélkül termesztik, de más meghatározások is vannak: “Élő szervezetekkel kapcsolatos, vagy azokból származik”. Pedig egy kémikus számára minden széntartalmú molekula szerves, beleértve azokat is, amelyek az űrben találhatók, és nem kapcsolódnak közvetlenül az élethez. Következésképpen a szerves vegyületekről szóló jelentések arra késztethetik az embereket, hogy indokolatlan következtetéseket vonjanak le.
Mindazonáltal, amennyire tudjuk, minden élet szerves, és létezésének előfeltétele, hogy összetett szerves molekulák legyenek. Minél többet találunk belőlük, annál jobbak az esélyeink. A Perseverance Rover által a Jezero-kráter fenekéről kinyert anyagok új elemzése azt jelzi, hogy a Marson a korábban megfigyeltnél nagyobb a változatosság.
A Marson töltött 29 hónapja alatt a Perseverance három fő kőzetformációból vett mintát. Ezek közül néhányat elraktároztak, hogy a jövőbeni küldetések során begyűjthessék őket, és a földi laboratóriumokban elemezhessék. Bár a Perseverance nem érheti el az itt rendelkezésre álló kifinomultságot, a meglévő műszerekkel saját vizsgálatokat is végez, és úgy tűnik, hogy a Máaz és a Séítah képződményeken belül is sikerrel járt.
Különleges fluoreszcencia-ásvány társulásokról számolunk be, amelyek összhangban vannak a szerves molekulák számos osztályával. Ezek különböző térbeli mintázatokban fordulnak elő ezekben az összetételileg különböző képződményekben, ami potenciálisan a szén eltérő sorsát jelzi a különböző környezetekben.
A Perseverance mély ultraibolya sugárzásnak teszi ki a mintákat, hogy megfigyelhesse, milyen hullámhosszon fluoreszkálnak, ami jelzi az összetételüket. Ennek alapján a szerzők becslése szerint a szerves vegyületek 20 ppm-et (ezreléknél kisebb részek) tesznek ki a Máaz-képződményben, de csak 2 ppm-et a Séítahban.
Nem sikerült azonosítani az összes szerves molekulát, de a hullámhosszak száma, amelyeken a fluoreszcencia megfigyelhető volt, arra utal, hogy sok különböző molekula van jelen.
Mivel a szén a csillagokban keletkezik, miután azok befejezték a hidrogén héliummá alakítását, jelenléte a Marson nem meglepő. A szerves vegyületekbe való beépülésének folyamatait azonban nem ismerjük jól, különösen az összetettebb változatokét nem. A tanulmány megjegyzi, hogy többféle magyarázatot is felvetettek már a marsi meteoritokban való jelenlétükre, de még mindig nem tudjuk, hogy ez vízben, a szén-dioxid redukciója révén vagy az űrből származó anyagok lehullásával történt.
Mindkét képződmény vizes eredetűnek tekinthető, és a két képződmény molekulái közötti különbségek “arra utalnak, hogy különböző vizes átalakulási vagy lerakódási folyamatok történtek”, jegyzi meg a tanulmány.
Ami a legfontosabb: “Az élet kulcsfontosságú építőkövei legalább nagyjából 2,3-2,6 milliárd évvel ezelőtti időszaktól kezdve hosszabb időn keresztül jelen lehettek”. A molekulák biológiai forrása valószínűtlen, bár a tanulmány szerint nem zárható ki, de ezen anyagok jelenléte valószínűbbé teszi, hogy az élet valahol a Marson kezdődött valamikor.
A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.
Érdemes elolvasni:
