Bámulatos, fényűző bronzkori sírokat találtak Cipruson
Váratlanul pazar bronzkori sírokat találtak a régészek Dromolaxiában, a larnacai sós tó mellett, a Hala Szultán mecset előtt. A föld alatti temetkezési helyiségekben csontvázak voltak, amelyeken drága nyakláncok és diadémok voltak, valamint aranyból, drágakövekből és elefántcsontból készült, felbecsülhetetlen értékű temetkezési ajándékok sokasága hevert mellettük.
A bronzkor óta ezek a sírok a Földközi-tenger térségében a legfényűzőbbek közé tartoztak. A “Wissenschaft” című német tudományos kiadvány szerint a csontok és az áldozatok uralkodókhoz és a régió uralkodó osztályának más tagjaihoz köthetők, számolt be a The Archaeologist. A képek szintén ezen a linken tekinthetők meg.
A bronzkori civilizáció legkorábbi jeleit már 1897-ben megtalálták a jelenlegi larnacai repülőtér közelében fekvő területen. A kutatók az 1970-es évek óta új technikákat alkalmazva egyre többet tártak fel a bronzkori metropoliszból. Kutatásaik szerint a régió i. e. 1630 és 1150 között 50 hektáron terült el. A nemesi lakónegyedek mellett ráadásul rézműhelyeket is tartalmazott. Az Egyiptom, Mükéné, Minósz Kréta, Szardínia és Mezopotámia népei közötti hatalmas kulturális és gazdasági kapcsolatokat az ezekből a régiókból származó leletek is bizonyítják. A feltárt vázák és bizonyos ékszerek alapján különleges kapcsolat fűzhette az embereket Tirünszhöz.
2016-ban a Hala Szultán mecset előtt egy régészcsoport Peter Fischer, a svédországi Göteborgi Egyetem professzora vezetésével egy bronzkori temetőt fedezett fel, amelyben több, gazdagon díszített sír volt. Az uralkodó osztály tagjait földalatti helyiségekben temették el importált luxuscikkeikkel és ékszereikkel együtt. A kutatók most mágneses mérésekkel további, sokkal gazdagabb temetkezéseket azonosítottak ugyanott. Fischer a vonatkozó tudományos közleményben így fogalmaz:
Összehasonlítottuk azokat a helyeket, ahol kerámiatöredékek kerültek elő, a magnetométer térképével, és számos nagy üreg került elő nagyjából két méterrel a földfelszín alól.
A régészek megvizsgálták ezeket a lelőhelyeket, és három, összesen négy-öt méter hosszú sírkamrát tártak fel, amelyek mindegyikében több, kiváló állapotban lévő csontváz volt. Emellett hihetetlenül gazdagok voltak ajánlásokban, mind mennyiségben, mind minőségben jelentősen felülmúlva a régebbi sírok már amúgy is bőséges leleteit. Csak két ilyen sírkamrában “több mint 500 sértetlen leletet találtunk, amelyek közül sok drága fémből, drágakőből, elefántcsontból vagy kiváló minőségű kerámiából készült”, mondta a svéd tanulmányi igazgató. A sírokban felbecsülhetetlen értékű, elefántcsonttal díszített bronzfegyvereket és egy aranykeretes hematitpecsétet is találtak.
Miből gondolják, hogy királyi sírokat fedeztek fel?
Az elhunytak között volt egy nő, akit számos kerámiaváza, ékszer és egy kerek bronztükör vett körül. Egy kisgyermek csontjai is a sírban voltak vele együtt, akit egy porcelán játékkal temettek el. “Mások, férfiak és nők egyaránt, kiváló minőségű medálokkal és diadémokkal díszített nyakláncokat viseltek. A medálok kialakítása és felépítése arra utal, hogy a 18. dinasztia második felében készültek Egyiptomban, feltehetően Ehnaton és felesége, Nofertiti, valamint Tutanhamon készíttethette őket.” A diadémokat bikák, gazellák, oroszlánok és virágok dombornyomott képei díszítik.
Bár még nem tudjuk, hogy a városnak milyen közigazgatása volt abban az időben, Fischer szerint az itt eltemetett emberek kétségtelenül az uralkodó osztály tagjai voltak. “Tekintettel a sírleletek minőségére, logikus azt hinni, hogy ezek királyi sírok voltak.” Az a tény, hogy az értékes ajándékok közül sok más mediterrán kultúrákból származik, szintén ezt a nézetet támasztja alá. Nyilvánvalóan importált ékszerek és luxuscikkek voltak. Ezek között van arany és elefántcsont Egyiptomból, kék színű lapis lazuli Afganisztánból, vörös színű karneol Indiából, és kékeszöld árnyalatú türkiz, egy ásvány a Sínai-félszigetről. A leletek között szerepel a balti régióból származó borostyán is. Mint a régészek kifejtik, ez az elit azért engedhetett meg magának ilyen pazar importot, mert a szomszédos Tróodosz-hegyről származó réz kitermelésével gazdagodott meg: “A réz fontos árucikk volt abban az időben, mert ónnal kombinálva használták a keményebb rézötvözet előállításához, amely a bronzkornak a nevét adta”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
