Sok helyen lehet találni hajó maradványokat, de egy szénbánya kifejezetten érdekes helynek tűnik. A hajó nagy valószínűséggel ellátmányt szállított a birodalom határain elhelyezkedő városokba és katonai főhadiszállásokra. A felfedezés viszonylag új, így a régészek továbbra is várnak adatokra, amelyekből többet meg tudnak majd állapítani.
Szerb szénbányászok bukkantak rá bányászat közben egy hatalmas fa csónakra, amely valószínűleg ellátmányt szállított a birodalom határa menti településekre. A régészék még várnak a rádiókarbon elemzések eredményére, amelyekből meg tudják majd állapítani a a csónak pontos korát. Elsődleges becslések alapján úgy gondolják, hogy a csónak 3. vagy 4. századból származhat. A csónak valószínűleg a Dunához kapcsolódó kisebb folyókon szállított ellátmányt, leginkább Viminacium városába, amelyet az 1. században alapítottak.
A késő júliusban talált csónakot egy felszíni szénbányában találták Kostolac közelében, amely Belgrádtól 50 kilométerre található — írja a Live Science. A maradvány nagyjából 8 méter mélyen feküdt a föld alatt. Ahogy a szénbányászok rábukkant a maradványokra, egyből értesítették a Belgrádi Régészeti Intézet kutatóit.
A csónak maradványok
A felfedezés kifejezetten érdekes, ugyanis az organikus anyagok, mint a fa általában lebomlik, mikor levegővel érintkezik. Azonban a csónak feletti homok réteg olyan nedves volt, hogy segített konzerválni az ókori hajót. Azonban a megtalálása után egyből újabb veszély kezdte fenyegetni a leletet. A régészek attól féltek, hogy a napsugarak nagyon gyorsan ki fogják szárítani a csónakot, így az ásatás közben folyamatosan vizesen tartották a leletet.
A csónak nagyjából 20 méter hosszú és nagyjából 3,5 méter széles. Ez egy lapos aljú uszály volt, amely Duna vonalán szállított ellátmányt Viminacium településének. Az uszályt vagy a partról vontatták a vízen, vagy pedig evezőkkel hajtották. Megfelelő körülmények esetén akár szél segítségével is mozgatható volt az uszály. A környéken nem ez az első hasonló uszály vagy csónak, ami előkerül. Ebből arra következtetnek a régészek, hogy környék valamikor hajózható holtág volt.
Viminacium
Viminacium egy település és egyben katonai erődítmény is volt. A települést eredetileg 87-ben alapították, és ez volt Felső-Moesia székhelye. A város fontos kereskedelmi központ volt, ahol körülbelül 45 000 ember élt. Vagyis ez volt a Balkán egyik legnagyobb települése akkoriban. Rengeteg római légiót állomásoztattak itt, hiszen az északra lévő népek rendszeresen támadták a rómaiakat. 441-ben a hunok azonban elpusztították a várost.
Később a 6. században újjá építették Viminacium városát, bár ekkor már a bizánciak. Azonban nem sokkal az újjáépítése után 582-ben a bevonuló avarok ismét elpusztították a várost. Csak a 19. században fedezték fel Viminacium romjait, viszont úgy gondolják, hogy még mindig csak egy kis részét sikerült csak feltárni.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van