Az ókori görög hírnökök története
A görög posta mai formája az ókori görög történelem mélyére vezethető vissza. Összességében a postai szolgáltatás története több évezredes.
Először mintegy ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában jelent meg a postai üzenet agyaglevél formájában – számol be a Greek Reporter. Az üzenetküldő rendszer fejlődésének egyik legjelentősebb fordulója azonban az ókori Görögországban történt.
Az ókori görög hírvivők és a postai szolgálat
Az ókori Görögország korában a postarendszer a szárazföldi és tengeri kommunikáció széles hálózata révén figyelemre méltó fejlődést mutatott. A fejlődést azonban a számos környező, egymással háborúzó város és állam lelassította. Ilyen körülmények között a létfontosságú üzenetek továbbítása főleg a gyalogos hírnökökre támaszkodott.
Az ásatások során a régészek jó állapotban lévő képeket találtak olyan hírnökökről, akik magas rangú személyekhez iratokat és tekercseket vittek.
Az ókori Görögországban a hírnököket hemerodrome-nak hívták, ami “nappali futárt” jelentett. Dárdákkal voltak felszerelve, és figyelemre méltó futósebességükről voltak híresek.
Az ilyen futárok egy óra alatt ötvenöt sztadiont (ókori görög hosszúság-mértékegység) tudtak megtenni, ami körülbelül tíz kilométeres távolságnak felel meg. Egy tipikus út körülbelül négy-ötszáz sztadiont ölelt fel.
Ugyanakkor az ókori görögök az üzenetek továbbítására egy sajátos módszert alkalmaztak. A botra való írás egy olyan formáját használták, amely a titkosításra utaló jeleket mutatott. Ennek az írási technikának az alkalmazásakor először egy bőrcsíkot tekertek egy bot köré. Ezt követően a bot hosszában a bőrfelületre üzeneteket írtak. A szöveget felülről lefelé írták így egyszerre több betűsor keletkezett.
Tiszteletreméltó küldetés
Görögországban a hírvivők a legmagasabb szintű tiszteletet élvezték. Perzsiával ellentétben, ahol a leveleket küldöncök láncolatán keresztül továbbították, a görög megközelítés egészen más volt. A görög gyakorlat szerint egyetlen küldönc vitte az üzenetet az kiindulóponttól a célállomásig. Íratlan törvény volt, hogy a hírvivőt senki sem támadhatta vagy lophatta meg, küldetésének fontossága miatt.
A küldöttek gyakran részt vettek az olimpiai játékokon, és maguk is voltak bajnokok. És fordítva is, az olimpiai bajnokai gyakran találták magukat a hírvivő szerepében.
Kiváló ókori görög hírvivők
Az ókori történelem egyik legkiemelkedőbb hírnöke Euchid volt, aki a Kr. e. 480-ban lezajlott szalamiszi csatát követő útjáról vált híressé. Úgy tartják, hogy egyetlen nap alatt közel 200 kilométeres távolságot tett meg Delphi felé.
Az ókori görög történetíró és mitográfus, Diodórosz dokumentálta, hogy Nagy Sándor egyik parancsnoka hírvivőhadtestet tartott fenn. A parancsok végrehajtása során tevékre támaszkodtak a gyors kommunikáció érdekében.
Pheidippidész hőstette
Az ókor hírnökei közül senki sem szerzett nagyobb hírnevet, mint Pheidippidész. Nevéhez fűződik egy legendás történet, amelyben Marathónból Athénba ment, hogy a görögöknek a perzsák felett aratott győzelméről hírt adjon. Pheidippidész egyetlen nap alatt mintegy 240 kilométeres távolságot tett meg. A városba érve szóban közölte a győzelmet az emberekkel, majd azonnal elhunyt.
A modern görög posta
Görögországban a modern postai szolgáltatást 1828-ban hozták létre, miután az ország elnyerte függetlenségét. A postahivatalok száma 1861-re 97-re nőtt.
1875-ben Görögország az Egyetemes Postaegyesület egyik alapító tagja lett. A Görög Állami Posta 1970-ig folytatta a postai küldemények kézbesítését, majd bélyegeket bocsátott ki. Ezt követően a Hellenic Post S.A. vállalat váltotta fel, görögül ΕΛΤΑ rövidítéssel. Ez a vállalat a mai napig Görögország hivatalos postai szolgáltatója.
Érdemes elolvasni:
