Az Orosz Szövetségi Űrügynökség nem rég jelentette be, hogy legújabb Hold-missziójuk sikertelen volt. A Luna-25-ös űrhajó sajnálatosan a Hold felszínébe csapódott, így nem tudta végrehajtani a tervezett leszállást. A kialakuló új űrverseny egyre nagyobb nyomást helyez a résztvevő felekre, és a felgyorsult verseny következtében egyre több a sikertelen kísérlet.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség bejelentette, hogy a Luna-25 űrjárművet szállító űrhajó a Hold felszínébe csapódott — írja New York Times. A Luna-25 volt az első orosz űrjármű az 1970-es évek óta, amely a Holdat célozta meg. A járműnek elvileg hétfőn kellett volna landolnia a Hold felszínén, azonban ezt egy váratlan esemény megakadályozta. A pályára állás közben valamelyik információ hibás volt, így egy korrigálás nem történt meg, emiatt pedig a landolás nem tudott megtörténni.
Vasárnap az űrügynökség bejelentette, hogy nem tudták felvenni a kapcsolatot az űrhajóval, így a pálya korrigálása nélkül a Luna-25 eltért a tervtől és lezuhant. A sikertelen küldetés okait igyekeznek kivizsgálni. A Luna-25 augusztus 11-én került kilövésre. A küldetés célja az volt, hogy a szonda elsőként érje el a Hold déli sarkkörét. Ez az a terület ugyanis, amely számítások szerint fagyott vizet tartalmazhat, amely a későbbiekben vizet biztosíthat az űrhajósok számára.
Űrverseny
A legújabb űrversenyben viszont nem csak az Egyesült Államok és Oroszország vesz részt. Másik két nagyobb játékos igyekszik eredményeket elérni az űrkutatásban, nevezetesen Kína és India. Most, hogy az orosz űrjármű megsemmisült, az indiai Chandrayaan-3-as jármű lehet az első, amelyik eléri a Hold déli részét. A indiai szondát még Júliusban lőtték ki, és ha minden jól megy, akkor a landolásra szerdán kerülhet sor. Putyin narratívájának rendkívül sokat ártana, ha az indiaiak sikerrel járnak, ugyanis az orosz elnök rendszeresen hivatkozott az oroszok űrbéli sikereire, hogy megőrizze hatalmát.
Az orosz misszió nem kapott nagy figyelmet az állami médiában. A kilövésre az ország távoli részén került sor, Vosztocsnij űrrepülőteréről keleten. A Szovjetunió legendás sikerei után az ilyen visszaesések rendkívül sokat árthatnak az orosz morálnak. A legutóbbi tényleges siker több mint 35 éve volt, még bőven a Szovjetunió idejében. Ez a Vega 1 és Vega 2 űrszonda volt, amelyek sikeresen landoltak a Vénusz felszínén, rendkívüli információkat szolgáltatva a bolygóról. Majd a szondák, amelyek ledobták a kapszulákat tovább haladtak, és 5000 mérföldes távolságból elképesztő képeket készítettek a Halley-üstökösről, és annak kémiai összetételét is megvizsgálták.
Az orosz űrkutatás mélypontja 2011-ben történt, mikor egy szondának a Mars holdján, a Phoboson kellett volna landolni és felszállnia. Azonban a szonda Földről sem tudott felszállni, mivel a hajtóművei meghibásodtak. A sikertelenség hátterében a lecsökkentett pénzügyi források állhatnak, amelyek megnehezítik a rendes felkészülést az ilyesfajta missziókra.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
