Miért mindig a föld alól kerülnek elő az ősi civilizációk nyomai?
Bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy amikor ősi civilizációk maradványait találják meg, azokat szinte kivétel nélkül kiássák vagy feltárják, és soha sem “csak úgy ott volt a földön”.
Nos, mielőtt a nyilvánvalót feltételeznénk, az ok egy vakondokból álló rend, amely a múltról szóló tudás elrejtésének szentelte magát többrétű. A természeti katasztrófák például elég hirtelen eltemethetnek egy ókori várost. A pompeiiek tudnának mesélni.
Az IFLScience beszámolója szerint a települések és városok elhagyatottá válhatnak, és elindulhat egy hosszú folyamat, amelynek során részben egészben a föld alá kerülnek. Az ősi maja városokat rövid idő alatt benőtte a dzsungel. Más városokat vagy építményeket az időjárás temethet el, az áradások és a szél sok év alatt rétegenként rakja le a földet és a port, és csak egy furcsa halom marad utánuk.
“Letűnt” civilizációk nyomában
Azonban nem minden ókori várost hagynak el. Rómát például Kr. e. 753 óta folyamatosan lakják, mégis az ókori város maradványai gyakran mélyen el vannak temetve. Csak hogy perspektívába tegyük, vannak olyan épületek, például a Curia Julia, ahol a talajszint az idők folyamán annyira elmozdult, hogy az ajtókat méterekkel magasabbra kellett helyezni, mint az építéskor.
A talajszint drámai változása kis részben a Rómát körülvevő szerves anyagoknak köszönhető, amint azt a Told In Stone videója is elmagyarázza. A lombozat és a növényi anyagok lebomlottak, és lassan megemelték a talajszintet. Az áradások is szerepet játszottak ebben, mivel még több anyagot hoztak a városba.
A fő tényező azonban az, hogy az emberiség csak építkezik az előző generációkra, és nem szabadul meg az előtte élők romjaitól. Rómában és Londonban, mint két gyorsan növekvő városban, gyakran hoztak az emberek magukkal bontási törmeléket és földet, hogy a régi utcákat kialakítsák, és erre a “friss” talajra építsenek.
Néha ez nem szándékosan történik. Például egy, az ókori Rómában összedőlt épület köveit elhordják és az alapjaira ráépítenek, míg a nem fontos cserepeket és egyebeket figyelmen kívül hagyják és így ott marad, ajándékként a régmúlt embereitől a régészeknek.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi alapján nevezik el a budapesti utcaneveket?
Már az ókorban is használtak „gépfegyvereket”, és bizonyítékot is találhattak rá
Teljesen máshogy forog a Titan légköre, mint maga a hold
Idén is remek gyermeknapi programok várnak a Vasúttörténeti Parkban
Próbáltak menekülni, egymást ölelték, jajgattak, sírtak, de a Vezúv nem kegyelmezett: ma is láthatóak Herculaneum halottai az ókori város kikötőjében
Magyarország harmada elsivatagosodhat egy új kutatás szerint