Leleplezte a kínai rover, hogy mi van a Hold sötét oldala alatt

A Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) egy igen sikeres holdjáró. A Csang-o-4 leszállóegység által 2019 januárjában a Holdra juttatott jármű minden más rovernél messzebbre jutott a Hold felszínén, és számos mérést végzett el. Most először nézett be a 300 méterrel a Hold felszíne alá, mélyebbre, mint valaha, és érdekes meglepetéseket tárt fel.

A holdradar (Lunar Penetrating Radar, LPR) két csatornával rendelkezik, amelyek különböző mélységeket érnek el. A radar rádióhullámokat küld a talajba, és összegyűjti a visszhangokat. A különböző anyagok különböző visszhangokat produkálnak. Az alacsony frekvenciájú mélyebbre hatol a Hold belsejébe, míg a magasabb frekvencia több részletet tár fel arról, ami közvetlenül a holdfelszíni talaj, a regolit alatt található, írja az IFLScience.

2020-ban a Yutu-2 csapata az LPR segítségével a felső 40 métert térképezte fel, de most a holdfelszín felső 300 méterét a rover útvonala mentén részletesebben is megnézte. Öt különböző anyagréteget azonosítottak 90 méter mélység alatt. Az egyes rétegek vastagsága meglehetősen változó, 20-tól 70 méterig terjed. A legvastagabb rétegek találhatók a legmélyebben.

A kutatócsoport úgy véli, hogy ez elárul valamit a Hold múltbeli vulkanizmusáról. Természetes kísérőnk egykor geológiailag nagyon aktív volt, felszínén láva folyt. A Hold medrei nagy bazaltsíkságok, amelyeket vulkáni tevékenység hozott létre, akárcsak a Von Kármán-krátert az Aitken-medencében, ahol a Csang-o-4 leszállt.

Az adatok összhangban vannak az évmilliárdokkal ezelőtti bazaltkitörések sorozatával. A kutatócsoport úgy véli, hogy a vastagságuk csökkenése arra utal, hogy a láva kiáramlási sebessége minden egyes következő kitörés után csökkent. Ez pedig egyezik a Hold vulkanizmusáról alkotott általános nézettel. Ahogy az öregedett és hűlt, a vulkanizmus egyre ritkábbá vált.

A nagyfrekvenciás radarral végzett megfigyelés főként a felső 40 méterre összpontosított. Ez a rész többnyire sziklatörmelék és regolit volt, de több más réteget is feltárt. Azonban nem ez a legnagyobb felfedezés. A törmelék között egy eltemetett krátert is láttak. A Hold talán csak lassan változik légkör és áramló víz nélkül, úgy néz ki, folyamatos mozgásban van.

A tanulmány a JGR Planets című folyóiratban jelent meg.

Érdemes elolvasni:

• Sikertelen volt Oroszország legújabb Hold-missziója, India átveheti a vezetést
• Melyik az univerzum legforróbb pontja?