A jégkorszaki emberek 1000 évre élhetetlenné tehettek egész régiókat

Az emberiségnek mondhatni vérében van a pusztítás. Ha azt hisszük, hogy csak a második világháború után kezdtünk el világpusztító fegyvereket gyártani, akkor nagyot tévedünk. Friss tanulmányok szerint már akár a jégkorszakban is évszázadokra tönkretehettünk földeket pusztán tűz segítségével a mai Kalifornia déli területén.

Egy friss tanulmány szerint a jégkorszaki emberek olyan méretű tüzeket indíthattak el, amelyek a mai Kalifornia déli területén a nagy emlősök kihalásához vezettek.  Az még hagyján, hogy rengeteg állat pusztult el, de maga a föld is lakhatatlanná vált majd 1000 évre. A kutatók szerint olyan volt mintha egy bomba robbant volna fel. A területen nem maradt semmi csak pusztaság — írja a Live Science. A kutatók a La Brea kátránytavakat elemezve elemezték az utolsó jégkorszak változó ökoszisztémáját, hogy azt modellezni tudják.

A La Brea kátránytavak hatalmas tárházként szolgálnak a paleontológusok számára, megőrizve számtalan maradványt, főleg nagyemlősöktől, amelyek kifejezetten ritkának számítanak. Az előkerült maradványok nagy részét 15 600 és 10 000 évesnek becsülik. A számítógépes modellek alapján arra következtettek a kutatók, hogy nagyjából 13 200 évvel ezelőtt kezdett igazán növekedni a települések száma a régióban. Azonban 300 évvel ezelőtt egy kiterjedt szenesedett réteget találtak a kutatók, amely hosszan tartó futótüzekre utalhat.

Őskori gyújtogatás

A paleontológusok sem tudják biztosan megmondani, hogy ezeket a tüzeket viharok vagy emberek okozták. A lényeg viszont, hogy ezek a tüzek a kutatócsoport szerint egészen 1000 évre élhetetlenné tették a régiót. A fosszíliák elemzéséből kiderül, hogy a régióból a prérifarkasokon kívül minden állat eltűnt. Az kutatócsoport számára ez jelentős felfedezés volt, hiszen az állatok többsége egy pillanat alatt eltűnt a kövületekből. Az állatok nem ragadtak bele a kátránytavakba, mert már nem éltek a vidéken, hogy véletlenül belesétáljanak.

A tüzekhez hozzájárult a változó éghajlat, ami folyamatosan egyre szárazabbá tette a területet. Az egykoron nedves erdős terület száraz bokros vidékké változott, ami elősegítette a futótüzek gyors terjedését. Ezzel együttesen ugye megnőtt az emberi jelenlét is a régióban, így az őrizetlenül hagyott tüzeik jó eséllyel okoztak kiterjedt tüzeket. A tűz pedig jelentősen felgyorsította az ökoszisztéma változását, eltávolítva a régi világ maradványait, hogy helyet adjon az újnak.

A hatalmas állatok, amelyek egykor ezeket a vidékeket járták, ezek után már alig bírtak élelemhez jutni. Ráadásul a táplálék hiánya mellé még az emberek is elkezdték vadászni a megmaradt példányokat. A ősi futótüzekkel remek párhuzamot lehet vonni a ma is látható számtalan futótűzzel, amelyek e pillanatban is pusztítanak világszerte. Bár a mai erődtüzeket sem feltétlenül emberek kezdik közvetlenül, ettől még jelentős hozzájárulásunk van a ma is látható eseményekhez. Akkoriban még az emberiségnek nem volt akkora ereje mint most, de egy-két el nem oltott tábortűz is elég ahhoz, hogy egész száraz erdőket pusztítson el.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Lehet, hogy Atlantisz végig itt volt az orrunk előtt
• Miért mindig a föld alól kerülnek elő az ősi civilizációk nyomai?