Mozgást érzékelt a Hold felszíne alatt az indiai leszállóegység

Augusztus 23-án a Chandrayaan-3 leszállóegység és a rover sikeresen landolt a Hold felszínén, így India a negyedik nemzet a Földön, amely sikeresen landolt kísérőnkön, és az első, amely a déli pólus közelében landolt.

Azóta a Hold talajának összetételét vizsgálva ként, alumíniumot, kalciumot, vasat, krómot, titániumot, mangánt, szilíciumot és oxigént mutattak ki. Emellett első kísérletét is elvégezte a déli pólus hőmérsékletének mérésével, és ideje is maradt egy szelfi készítésére, mielőtt lepihent, írja az IFLScience.

Bár a rover a talaj összetételének elemzésére és vízjég megtalálására szolgáló eszközeivel kerül a címlapokra, a Vikram leszállóegység, amely a rovert hozta ide, szintén nagyon érdekes tapasztalatokkal szolgált. A holdi szeizmikus aktivitást vizsgáló műszerrel (ILSA) felszerelt leszállóegység a Holdba történő becsapódások, a rover általi és a természetes holdrengések által okozott mozgásokat figyeli.

Az ILSA hat nagy érzékenységű gyorsulásmérőből áll, amelyeket saját gyártású, különleges eljárással állítanak elő, magyarázta az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közleményében.

A rover mozgása mellett az ISRO 2023. augusztus 26-án egy “természetesnek tűnő” eseményt is észlelt, amelyet jelenleg is vizsgálnak.

Chandrayaan-3 Mission:
In-situ Scientific Experiments

Radio Anatomy of Moon Bound Hypersensitive Ionosphere and Atmosphere – Langmuir Probe (RAMBHA-LP) payload onboard Chandrayaan-3 Lander has made first-ever measurements of the near-surface Lunar plasma environment over the… pic.twitter.com/n8ifIEr83h

— ISRO (@isro) August 31, 2023

Az amerikai Apollo-program által készített szeizmográfok rengéseket észleltek a Holdon, értékes adatokat szolgáltatva a Hold felépítéséről. Az adatokat értelmezve a tudósok azt javasolták, hogy a Holdnak egy körülbelül 500 kilométer átmérőjű belső magja van, amely sokkal kevésbé sűrű, mint a Földé.

A holdrengéseket feltehetően nem a tektonikus lemezek mozgása okozza, mint itt a Földön. Inkább az a valószínű, hogy a Föld gravitációja árapályszerűen befolyásolja a Holdat, ami megrepeszti azt, és a darabok egymáshoz nyomódnak.

Mivel az Apollo szeizmográfjai 1977-ben fejezték be küldetésüket, a Vikram leszállóegység remélhetőleg többet fog megtudni a rengésekről, és arról, milyen hatásuk van a Holdra.

Érdemes elolvasni:

• Japán is beszáll az űrversenybe: Űrszondájuk és teleszkópjuk már úton van
• Így nézhetünk ki mi, földlakók az idegenek szemszögéből