Mi történt az ókori világ hét csodájával?

A világ hét csodája, amelyek egykor megragadta az ősi civilizációk tekintetét, nem állták ki az idő próbáját, egy kivétellel.

A listán szereplő építmények közül csak egy maradt fenn a mai napig, mégpedig a fenséges gízai nagy piramis. A többiről már csak a történelemkönyvekbből tájékozódhatunk.

Maga a lista a Kr. e. 3. században élt bizánci Philón ókori görög matematikusnak köszönhetően jelent meg. Kiváló mechanikus, valamint hadmérnök lévén sokat utazott, és még Rodoszban és Alexandriában is dolgozott. A tudósok úgy vélik, hogy ő volt a szerzője A világ hét csodája című műnek, amely az akkori kor kiemelkedő építményeinek leírását tartalmazza, számolt be a Greek Reporter.

Sok csodálatos építmény hasonló véget ért, így a világ e csodáit csak történelmi forrásokból ismerhetjük meg.

Szemiramisz függőkertje

Szemiramisz függőkertje. Forrás: Wikimedia Commons

A legenda szerint a függőkert lenyűgözte az embereket pompájával és mérnöki találékonyságával. Széles körű népszerűségük ellenére még mindig félig-meddig legendás építménynek számít. A kertekről csak az ókori szerzők műveiben találunk említést. A régészeknek még nem sikerült megállapítaniuk sem a kert helyét, sem létezése nyomát.

A kutatók nem értenek egyet e grandiózus építmény eredetét illetően. Az egyik verzió szerint II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király építtette, hogy feleségét, Amütisz királynőt szórakoztassa. Egy másik elmélet szerint a kertet Szemiramisz királynő emeltette, aki a Kr. e. 9. században uralkodott Babilonban.

A kert négy szintből állt. Minden szint rendelkezett erkéllyel és teraszokkal, amik a földig lelógó növényekkel voltak átszőve.

Babilon eleste után a növények elszáradtak, a csodálatos építményt pedig a gyakori földrengések elpusztították. A művészi ábrázolások azonban ma is emlékeztetnek a függőkert pompájára.

Az olümpiai Zeusz-szobor

Az olümpiai Zeusz-szobor. Forrás: Wikimedia Commons/ Kansalliskirjasto

A villámok urának hatalmas szobra a legjobb minőségű fából, elefántcsontból és nemesfémből készült. Az ókori görögök a szobrot a férfi szépség megtestesítőjének nevezték. Zeusz az istenek főnökéhez méltóan fényűző trónon ült.

A legjobb athéni szobrász, Pheidiasz vállalkozott a mű megalkotására. Egy legenda szerint, amikor befejezte a munkát, és megkérdezte Zeuszt, hogy elégedett-e vele, villám csapott a márványpadlóba. Ez jelképezte a pozitív választ.

A remekmű azonban nem maradt fenn a mai napig. Úgy tartják, hogy a szobor Konstantinápolyba került, ahol egy szörnyű tűzvész során teljesen leégett.

Rodoszi kolosszus

A rodoszi kolosszus. Forrás: Wikimedia Commons/Marten van Heemskerck

Rodosz kikötővárosában Kr. e. 280-ban egy gigantikus szobor jelent meg, amely az érkezőket fogadta. Magasan a házak teteje fölé magasodott, és az utazók már kilométerekről láthatták fáklyájának fényét.

A szobor Héliosz napisten emlékműve volt, amelynek elkészítése tizenkét évig tartott és több tonna bronzot emésztett fel.

A szobor azonban rövid életet élt, mindössze hatvan évig állt a helyén. Egy i. e. 226-ban bekövetkezett földrengés ledöntötte a Kolosszust a lábáról, és egyenesen a tengerbe taszította.

A halikarnasszoszi mauzóleum

A halikarnasszoszi mauzóleum. Forrás: Wikimedia Commons/Ferdinand Knab

Ezt az épületet a despotikus Mauszólosz király hozta létre, innen származik a “mauzóleum” szó is. A világ legjobb síremlékét akarta megépíteni magának, és maga találta ki a leendő örök menedék építményét.

Mauszólosz elképzelése az volt, hogy a legfényűzőbb épületet mutassa be, amely minden templomot felülmúl. Álmát híres építészek segítségével sikerült megvalósítania. A mauzóleum óriási építmény volt, amelyet oszlopok, valamint istenek, harcosok és állatok szobrainak százai díszítettek.

A listán szereplő többi csodához képest a sírkamra hosszú életűvé vált. A XII. és a XV. század között azonban egy sor hatalmas földrengés elpusztította.

Artemisz temploma

Az epheszoszi Artemisz-templom. Forrás: Wikimedia Commons/Philip Galle

Az epheszoszi Artemisz-templom helyén ma már csak egyetlen oszlop áll, magányosan a pusztaságban. Valaha 127 volt belőle, kilenc sorba rendezett óriási pillérek, amelyek a csodálatos szentélyt támasztották alá.

A templom belső díszítése egyenértékű volt elképesztő külső pompájával. Mesterek szobrai, híres művészek festményei, arany, fa és márvány. Középen állt magának az istennőnek a szobra.

A templom sajnos csak hat évszázadot élt meg. A történelem során súlyosan megrongálódott, a gótok kifosztották, és tomboló hullámok árasztották el, és szinte semmi sem maradt belőle.

A pharoszi világítótorony

A pharoszi világítótorony. Forrás: Wikimedia Commons

Egy legenda szerint a knidoszi Sósztratosz nevű építésznek támadt az az ötlete, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amely segít a hajósoknak eligazodni. Ő maga támogatta ezt az ambiciózus projektet. Öt évvel később Pharosz szigetén már egy egyedülálló épület állt.

Az alexandriai világítótorony nemcsak gyakorlati szerepet töltött be. Fenséges megjelenése annak demonstrációja volt, hogy mire képes az ember. Később a világítótorony fontos szerepet játszott a különböző katonai konfliktusokban is.

A világ e csodája azonban szintőgy tragikus sorsra jutott. Több földrengés is megrongálta, mígnem az egyik végül elpusztította a világítótornyot.

A gízai nagy piramis, az egyetlen állva maradt elmékmű

A Hufu-piramis. Forrás: Wikimedia Commons/Nina (CC BY-SA 3.0)

Az egyiptomi piramis a világ minden tájáról vonzza a turistákat, lehetőséget biztosítva arra, hogy saját szemükkel láthassák a világ hét csodája közül a legrégebbit. Ez az egyedülálló épület körülbelül 4500 éves.

A piramis modern megjelenése jelentősen eltér az eredetitől, mivel számos felújításon esett át. Az építészeti remekművet szemlélve azonban szinte visszarepülünk az ókori Egyiptomba. Csak elképzelni lehet, milyen mély tisztelet övezte a fáraót.

A piramis építése húsz évig tartott. Abban az időben ez hatalmas feladat volt. A fáraó családja bőkezűen fektetett be mind az anyagokba, mind a munkába. A történészek becslése szerint körülbelül százezer ember dolgozott a sírkamrán. Képesek voltak egy hihetetlen piramist létrehozni, amely sokáig a világ legmagasabb építménye volt.

Érdemes elolvasni:

• Tényleg Rómába vezetett minden út?
• Báthory András, a fejedelem, akit a székelyek fokossal vertek halálra