Elképesztő felfedezés: életet rejtő bolygót találhattak?

A tudósok izgalmas és potenciálisan úttörő felfedezést tettek az idegen élet keresésében, miután egy távoli vizes bolygón egy olyan gáz jeleit észlelték, amelyet csak élő szervezetek termelnek.

A K2-18 b nyolcszor akkora, mint a Föld, és 120 fényévre van tőlünk az Oroszlán csillagképben. Ez a szuperföld (a Földnél nagyobb, de a Neptunusznál kisebb bolygó) a hűvös törpecsillagának lakhatósági zónájában helyezkedik el.

Úgy gondolják, hogy ez egy “hycean” (angolul a hidrogén és az óceán összevonása) világ, az exobolygók egy új osztálya, amely hidrogénben gazdag légkörük és vízóceánjaik miatt kulcsfontosságú összetevőkkel rendelkezik az idegen fajok számára. A csillagászokat azonban más is érdekli, számolt be a Daily Mail.

Egy bolygó, ahol lehet élet?

A K2-18 b légkörében egy olyan gázt fedeztek fel, amely a Földön “csakis az élethez társítható”.

A dimetil-szulfid (DMS) vegyületet két szénhordozó gázzal együtt mutatták ki, ami a kutatókat “nagy izgalommal” töltötte el.

A NASA szerint

A Földön ilyet csak az élet termel. A Föld légkörében lévő DMS nagy részét a tengeri környezetben élő fitoplanktonok bocsátják ki.

Az izgalom ellenére a tudósok hangsúlyozták, hogy a James Webb űrtávcső további megfigyeléseire lesz szükség a DMS jelenlétének megerősítéséhez.

Ha a felfedezés beigazolódik, akkor a K2-18b a legesélyesebbek közé kerül, ahol idegen élet létezhet, a Mars, valamint a Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjai mellett.

A szuperföld légkörében nagy mennyiségű szén-dioxidot és metánt is találtak, amelyek jelenléte arra utalhat, hogy lakható, esetleg már lakott. Ez arra utal, hogy a K2-18b egy “hycean” világ, de mivel mindkettő előállítható szervetlen folyamatok révén is, önmagukban nem nyújtanak bizonyítékot az életre.

A kutatás vezető szerzője, Nikku Madhusudhan szerint már az is “észbontó”, hogy a DMS létezhet egy távoli exobolygón.

Felfedezésünk jelentős előrelépés az exobolygókutatásban, különösen azért, mert szénalapú molekulákat tudunk kimutatni a lakhatósági zónában lévő kis tömegű exobolygókon. A további következtetés az óceán lehetőségére pedig egy másik jelentős előrelépés. Amikor először láttuk az adatokat, szürreális élmény egy ilyen felfedezést tenni.

Hozzátette: “Hagyományosan az exobolygókon lévő élet keresése elsősorban a kisebb sziklás bolygókra összpontosított, de a nagyobb világok sokkal inkább alkalmasak a légköri megfigyelésekre. A közeljövő Webb-megfigyelései megerősíthetik, hogy a DMS valóban jelentős mennyiségben van-e jelen a K2-18 b légkörében.

Nem áll le a kutatás

A NASA 10 milliárd dollár értékű obszervatóriuma képes elemezni egy távoli bolygó kémiai összetételét azáltal, hogy befogja az anyacsillag fényét, miután az áthaladt a bolygó légkörén a Föld felé vezető úton.

A légkörben lévő gázok elnyelik a fény egy részét, de mindegyikük árulkodó jeleket hagy a fény spektrumában, amelyeket a csillagászok megfejtenek. A K2-18b szuperföldként ismert, de a “szub-Neptunusz” bolygók közé is besorolták.

Ezek a bolygók nem találhatók meg a Naprendszerünkben, de minden olyan bolygónak minősülnek, amelynek sugara kisebb, mint a Naprendszer jégóriásé.

A szubneptunuszok a tőlünk való távolságuk miatt kevéssé ismertek, ezért légkörük vita tárgyát képezi a csillagászok között.

“Bár ilyen bolygó nem létezik a mi Naprendszerünkben, a szub-Neptunuszok a galaxisban eddig ismert leggyakoribb bolygótípus”, mondta Subhajit Sarkar, a Cardiffi Egyetem kutatója.

“Az eddigi legrészletesebb spektrumot kaptuk egy lakhatósági zónájú szubneptunuszról, és ez lehetővé tette számunkra, hogy megállapítsuk a légkörében lévő molekulákat.”

A K2-18b sugara 2,6-szorosa a Föld sugarának, ami azt jelenti, hogy a bolygó belseje valószínűleg nagy kiterjedésű, nagy nyomású jégköpenyt tartalmaz, akárcsak a Neptunusz, de vékonyabb, hidrogénben gazdag légkörrel és óceánfelszínnel.

Gyakori bolygófajta a Naprendszeren kívül

Bár a hyceanok az előrejelzések szerint vízzel borítottak, a kutatók szerint az is lehetséges, hogy az óceán túl forró ahhoz, hogy lakható vagy folyékony legyen. Az első exobolygó 30 évvel ezelőtti felfedezése óta több ezer másikat észleltek már. A legtöbbjük a Föld és a Neptunusz mérete közötti bolygó, amelyeket gyakran szuperföldnek, mini-Neptunusznak vagy szub-Neptunusznak neveznek.

Ezek lehetnek túlnyomórészt sziklás vagy jégóriások, hidrogénben gazdag légkörrel, vagy ezek keveréke.

A korábbi tanulmányok azt találták, hogy a hidrogénben gazdag légkörük alatti nyomás és hőmérséklet túl magas lenne ahhoz, hogy életet tartson fenn. A 2021-ben végzett kutatások azonban megállapították, hogy bizonyos körülmények között ezeken a bolygókon élet is létezhet.

Amellett, hogy a kutatók megerősítik, hogy a K2-18b-n jelen van-e a DMS, most más jelek, például metil-klorid után fognak kutatni, amelyeket szintén az élet hoz létre.

Ha sikerül találni, az nagy izgalmat keltene, és a bolygó az idegen fajok utáni vadászat célkeresztjébe kerülne.

Az új tanulmány a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelenik meg.

Érdemes elolvasni:

• A rejtélyes holdrengés, amely az Apollo 17 landolására vezethető vissza
• A hozzánk legközelebbi fekete lyukak valószínűleg rejtve vannak előlünk