Az első kapcsolatfelvétel egy idegen fajjal még jól is elsülhetne

Mindenki ismeri már a klisés forgatókönyvet, amiben egy fejlett idegen faj érkezik a Földre, békét és jólétet kínálva, de a hátunk mögött a fajunk elpusztítását tervezi. Ezt követően akcióba lendülnek, és az első kapcsolatfelvétel a fejlett földönkívüliekkel nagyon rosszul sül el számunkra. De a valóságban mennyire alakulhatnak rosszul a dolgok? Ezt a kérdést vizsgálja egy új tanulmány a játékelmélet és a hobbesi filozófia segítségével.

Ezt mintha már láttuk volna valahol…

Az idegenekkel való kapcsolatfelvétel ellen szóló egyszerű érv a saját történelmünkből származik. Amikor az európai gyarmatosítók kapcsolatba léptek az amerikai népekkel, az eredmény népirtás és az amerikai civilizációk pusztulása lett. Eszerint, ha egy fejlett idegen flotta érkezik a Földre, a legrosszabbra kell számítanunk, vázolja fel a Universe Today.

Az európaiak azonban kifejezetten a leigázás és kizsákmányolás szándékával érkeztek Amerikába. Ez pedig remélhetőleg nem biztos, hogy igaz az idegen felfedezőkre. És bár a nagyvárosaink fölött lebegő óriás űrhajókból remek snittek szoktak kerekedni, sokkal valószínűbb, hogy az idegenekkel való első kapcsolatfelvétel rádión keresztül történne. Ez a fajta információcsere pedig a nagy távolságok miatt akár évtizedekbe is beletelhetne. Tehát valószínűleg inkább játékelméleti megközelítést kellene alkalmaznunk az első kapcsolatfelvételhez.

Ennek a problémának egyik megközelítési módja a hobbesi csapda, más néven Schelling dilemmája. Tegyük fel, hogy eltévedünk az erdőben, és találkozunk egy idegennel. A legjobb eredmény az lenne, ha közösen keresnénk kiutat az erdőből. De nem ismerjük ezt az idegent. Lehet, hogy eszméletlenre ver és ellopja a holminkat. Épp ezért támad az az ötletünk, hogy talán nekünk kellene először csapást mérnünk rá.

Bár a legjobb eredmény az együttműködés, a legbiztosabb eredményt az árulás hozhatja el. Úgy tűnik, a következtetés az, hogy az idegen civilizációk közötti kapcsolatfelvétel valószínűleg inkább a pusztulásukhoz vezetne, mint a szövetséghez. Ez a Fermi-paradoxon egyik magyarázataként is szolgál, és azt is megindokolja, hogy miért nem fedeztünk még fel idegeneket.

Lehet, hogy tévednek az előítéletek és az ártó szándék nem megoldás

Ebben az új tanulmányban azonban a szerző amellett érvel, hogy a hobbesi logika rossz megközelítés. A csapda azért áll fenn, mert mindkét fél kockázatkerülő megközelítést alkalmaz. Mindkét faj úgy gondolja, hogy jobb félni, mint megijedni. Az alternatíva a jutalmazás megközelítése lenne, ami a szerző szerint valószínűbb.

Az érv az, hogy ha kapcsolatba lépünk egy idegen civilizációval, akkor már elég sokat fogunk tudni róluk. Tudnánk, hogy ugyanabban a fizikai univerzumban fejlődtek, mint mi, az összes evolúciós kihívással együtt. Tudnánk, hogy kifejlesztették a technológiát, ami megkövetel egy bizonyos szintű együttműködést, és ebből mindkét faj hasznot húzhatna. Ha pedig képesek a csillagközi térben utazni, hogy elérjenek minket, akkor valószínűleg már leküzdötték a nagy társadalmi és környezeti kihívásokat.

Tehát még ha nem is feltételezhetjük, hogy a szándékaik teljesen jóindulatúak, azt is tudjuk, hogy az együttműködés és az információcsere óriási előnyökkel járna. A legjobb stratégiánk tehát a jótékony megközelítés. Ez lenne az ő legjobb stratégiájuk is, és ezt valószínűleg ők is tudják.

Ebből a szerző kidolgozza az első kapcsolatfelvétel feltételeit, amelyek felvázolják az idegen fajokkal való találkozás alapvető szabályait. Nagyon nagy vonalakban azt kell megérteniük, hogy a kommunikáció lehetséges közöttünk, hogy óvatosnak, de bizakodónak kell lennünk, és hogy az első kapcsolatfelvétel valószínűleg nem jelent egzisztenciális fenyegetést. A kapcsolatfelvételnek pedig kölcsönös előnyei vannak.

Amikor az emberek együttműködnek és bíznak egymásban, a világunk jobb és biztonságosabb hellyé válik. Talán ugyanez elmondható lesz egysuer az emberek és a földönkívüliek kapcsolatáról is.

Érdemes elolvasni:

• Új módot találtak arra, hogyan találhatunk intelligens életet az univerzumban
• A küldetés, amiben a Vatikán segítette ki a NASA-t