Kiszámolták, mikor halhat ki az emberi faj

A következő tömeges kihalást a szélsőséges hőség okozhatja. Ez önmagában szörnyű, ráadául az ember is az eltűnt fajok csapatát erősítheti.

A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a számítógépes modellek szerint a következő 250 millió évben szinte az összes emlős kihalhat, mivel a bolygó élhetetlen mértékekig felmelegszik, amit az előrejelzések szerint az Egyenlítő közelében kialakuló új szuperkontinens is súlyosbít.

Pengeélen táncol az ember is

Ebben a forgatókönyvben az ember is a kihalás tűzvonalában van. Technológiai fejlettségünknek köszönhetően azonban más fajoknál nagyobb valószínűséggel maradunk életben.

“Ha csak az emberek természetes képességét nézzük, hogy túléljék az extrém hőséget (technológia nélkül), akkor több olyan hőküszöb van, amelyet általában nem lehet átlépni”, magyarázta a Newsweeknek Alexander Farnsworth, a Bristoli Egyetem tudományos főmunkatársa.

A 35 Celsius-fok feletti nedves hőmérsékletnek való kitettség több mint hat órán keresztül már halálos lenne. Ez még a teljes tétlenséget, a teljes árnyékot, a ruházat hiányát és a korlátlan ivóvizet is figyelembe veszi. Hasonlóképpen, a száraz hőmérséklet, amit hőmérővel mérünk, 40 Celsius-fok felett, alacsony páratartalommal tartósan szintén halálos.

Megmenekülhetünk?

Ha figyelembe vesszük a technológiát, akkor a légkondicionált, környezetileg ellenőrzött óvóhelyek építésének köszönhetően túlélhetjük. De valószínűleg más létesítményeket is építenünk kellene, hogy az élelmiszertermelésnek is helyet adjunk.

Ezek az intenzív hőmérsékleti szélsőségek, valószínűleg 40 és 70 fok között, az előrejelzések szerint a légkörben megnövekedett szén-dioxid miatt következnek be, ami nagyrészt a vulkánkitöréseket kiváltó tektonikus tevékenység, valamint a Nap 2,5 százalékkal több sugárzása miatt következik be.

Tanulmányunkban kimutattuk, hogy a globális hőmérséklet körülbelül 10-15 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint ma, és csak magán a szárazföldön átlagosan 25-30 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint napjainkban.

A szerzők azt jósolják, hogy a helyzet ‘felforrósodik’, amint a következő szuperkontinens, a Pangea Ultima kialakul. A szárazföldek mindössze 8-16 százaléka lesz lakható az emlősök számára. Ennek oka, hogy a kontinens a Föld egyenlítője körül fog elhelyezkedni, ahol a legmelegebb az időjárás, valamint a kontinensek elmozdulása miatt a tektonikus tevékenység által kibocsátott szén-dioxid mennyisége is az ‘egekben lesz’.

“Megmutatjuk, hogy három fő tényező vezet egy olyan szélsőséges éghajlati állapothoz, amely 250 millió év múlva igen barátságtalanná teszi a Földet. Először is, a légkör szén-dioxid-koncentrációjának megváltoztatása nélkül (az ipari forradalom előtti szinten tartva) és a Nap fényerejének (azaz a Nap által kibocsátott energia mennyiségének) szintén a mai szinten tartásával, és megváltoztatva, hogy a kontinensek hol helyezkednek el, szuperkontinenssé átrendezve azokat, megmutatjuk, hogy ez önmagában jelentősen megemeli a szárazföldi felszín hőmérsékletét. Főként azért, mert a szárazföldi felszín nagy része a trópusokon lesz”, fejti ki Farnsworth.

A Nap 250 millió év alatt mintegy 2,5 százalékkal fényesebb lett, ami több energiát juttat a Földre, ami tovább melegíti a bolygót. Emellett a szuperkontinens tektonikus összeállása több vulkáni gázkibocsátást hoz létre, amely a légkörbe kerül.

Érdemes elolvasni:

• Orvosi riasztás: soha ne használjuk töltés közben a laptopunkat!
• Ezzel az eszközzel 26 nap alatt eljuthatunk a Marsra