Ősi, faragott emberi arcok bukkantak fel az Amazonas vidékén

Ősi emberi arcokat fedeztek fel az Amazonas vidékén, amelyekről úgy vélték, hogy akár 2000 évvel ezelőtt is sziklába vésték őket.

A korábban rejtett kőfaragványokat egy folyóparton fedezték fel, miután a múlt heti rendkívüli szárazság miatt a vízszint több mint egy évszázada a legalacsonyabb szintre esett, írja a Daily Mail. Az Amazonas egyik fő mellékfolyóján, a Negro folyón található vésetek többsége arckifejezéseket ábrázol. Némelyik mosolyog, mások pedig komoran néznek.

A szakértők szerint már korábban is láttak néhányat, de most, hogy nagyobb a választék, ez segíthet a vésetek eredetének megállapításában.

“A vésetek őskoriak, vagy prekoloniálisak. Nem tudjuk pontosan datálni őket, de a terület emberi megszállására utaló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy körülbelül 1000-2000 évesek,” mondta Jaime de Santana Oliveira régész. Egy bizonyos területen sima barázdák találhatók, amelyekről úgy gondolják, hogy az őslakosok ott élesítették a nyilaikat és lándzsáikat, jóval az európaiak érkezése előtt. 

Seca extrema na Amazônia revela gravuras rupestres. Desenhos pré-coloniais esculpidos em pedras há cerca de 2.000 anos estão sendo vistos na praia das Lajes#PortalR7 #R7 https://t.co/sd1PSLGLtM

— Portal R7.com (@portalR7) October 23, 2023

A területet Ponto das Lajesnek hívják, amely az Amazonas északi partján található, a Rio Negro és a Solimoes folyók összefolyásának közelében. Néhányat közülük 12 évvel ezelőtt láttak először, de mivel a vízszint mostanra 121 éve nem látott mélypontra süllyedt, mások is előkerültek.

Ismerős (ősi) arcok

A szárazság olyan súlyos, hogy a Rio Negro vízszintje július óta 15 métert esett, és számos, korábban nem látott sziklát hozott felszínre a folyómederben. “Ezúttal nemcsak több faragványt találtunk, hanem egy emberi arc szobrát is, amelyet a sziklába véstek”, mondta Oliveira, a történelmi helyszínek megőrzését felügyelő Nemzeti Történelmi és Művészeti Örökség Intézet munkatársa.

Az amazóniai aszály miatt a folyók vízszintje az elmúlt hetekben drámaian lecsökkent, ami különösen káros egy olyan régió számára, amely a szállítás és az ellátás szempontjából a vízi utak labirintusától függ. A normális esetben nyüzsgő folyópartok ehelyett kiszáradtak, és tele vannak megfeneklett hajókkal.

“Eljövünk, megnézzük a véseteket, és azt gondoljuk, hogy gyönyörűek. De ugyanakkor aggasztó is a helyzet. Azon gondolkodtam, hogy vajon 50 vagy 100 év múlva is létezni fog-e ez a folyó”, mondta Livia Ribeiro manuasi lakos.

Beatriz Carneiro történész elmondta, hogy reméli, hogy a legújabb felfedezés segít jobban megérteni a régiót benépesítő első embereket. Azonban aggodalmának is hangot adott a keletkezésükkel kapcsolatos kihatások miatt. “Sajnálatos módon most újra felbukkannak a szárazság súlyosbodásával.” 

Az, hogy a folyóinkat újra vízzel telik legyenek hogy a vésetek víz alatt maradjanak, még a mi munkánknál is jobban megőrizné őket.

Az ország száraz évszaka idén az El Nino miatt súlyosbodott. Ez a Csendes-óceán fölötti szabálytalan éghajlati mintázat, amely megzavarja a szokásos időjárást, és növeli az éghajlatváltozás hatását.

Korábbi kutatások szerint az amazóniai esőerdő hatalmas területei 2000 évvel ezelőttig füves területek voltak, ami nagyjából az az időszak, ahonnan a faragványok származnak.

A tanulmány szerzői elmondták, hogy szerintük a terület nagy része füves terület volt, amíg a természetes, csapadékosabb éghajlatra való áttérés lehetővé nem tette az esőerdők kialakulását. Ez megkérdőjelezi azt a közhiedelmet, hogy a világ legnagyobb trópusi erdeje jóval régebbi.

Az európai betegségek érkezése szintén felgyorsíthatta az erdők növekedését, mivel megölte a térségben gazdálkodó őslakosokat, írták a tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című amerikai folyóiratban.

Érdemes elolvasni:

• A megfejtetlen táncoló pestis, amely több száz áldozatot követelt
• A preinka harcosok torz koponyájukról ismerték fel egymást