Valójában nem is a miénk a legnagyobb társadalom a világon?
Bár a rovarok talán a világ legelfeledettebb állatcsoportja, messze a legnépesebbek is. A pillangóktól a bogarakig szinte minden ökoszisztémában élnek a Földön, és van egy csoport, amely talán a legnagyobb civilizációt hozta létre közvetlenül a lábunk alatt.
A Formicidae családba nagyjából 12 ezer hangyafaj tartozik az IFLScience szerint. A fajok gazdagsága és változatossága ellenére a hangyák mind ugyanazt az alapvető testfelépítést követik, és minden faj társadalmilag összetett felépítésű kolóniákban él. Ezek a szorgalmas kis rovarok egy társadalom egészeként olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek messze túlmutatnak egyéni képességeiken.
Hogy érzékeltessük, mennyire elterjedtek a hangyák, a kutatók szerint az amazóniai esőerdő állati biomasszájának egyharmadát kizárólag hangyák és termeszek alkotják.
Egy ókori társadalom szintjén lennének?
Bár a különböző fajok között vannak eltérések, a legtöbb kolónia ugyanazt a hierarchiát követi, kasztrendszerrel, amely magában foglalja a dolgozókat, a katonákat, az ergatoid királynőket és a királynőket. Ezek a különböző kasztok morfológiai különbségekkel rendelkeznek, és kifejezetten a kolónián belüli különböző szerepeikhez alkalmazkodtak.
A királynő felelős a kolónia tojásainak lerakásáért, de nem ő mondja meg az egyes hangyáknak, hogy mit tegyenek. Ehelyett ezek a rovarok biológiailag egy adott feladatra alkalmasak, és rendkívüli kommunikációs képességeiket használják fel feladataik elvégzéséhez. Bár egy adott munkára alkalmasak, ez nem jelenti azt, hogy nem tudnak előrehaladni a karrierjükben. A Camponotus fellah fajról egy 2013-as tanulmányban megállapították, hogy az ápolói szereptől a fészektisztítói, majd az élete során a gyűjtögetői szerepkörökig fejlődik.
A leghíresebb talán az Atta és az Acromyrmex nemzetségbe tartozó, levélvágóként ismert hangyafajok, amelyek testsúlyuk 10-50-szeresét is képesek cipelni. Ez azonban csak egy óvatos becslés. Mérnökök 2014-ben megállapították, hogy az amerikai mezei hangyák nyakízülete a testsúlyuknál 5000-szer nagyobb nyomást képes elviselni.
Szinte mindent tudnak
A szervezett társadalmak és a fenomenális erő mellett a hangyák földművelők is. Aktívan védik a levéltetvek csoportjait a ragadozóktól, például a katicabogaraktól, míg a levéltetvek a fák nedvéből táplálkozva egy mézharmatnak nevezett anyagot állítanak elő. Ez a mézharmat a hangyák táplálékának akár 90 százalékát is képezheti, így ez a kapcsolat hihetetlenül fontos.
Társas rovarokként a hangyák gondoskodnak a másikról. A New Scientist szerint a Matabele hangya (Megaponera analis) kolóniáiban a táplálékkereső hangyapártiakat, akik megsérülnek, visszasegítik a kolóniába, és más hangyák kezelik őket, hogy segítsék a felépülésüket.
A hangyák a nekroforézis néven ismert viselkedést is folytatnak; vannak olyan speciális temetkezési hangyák, amelyek eltávolítják az elpusztult hangyatetemeket a kolóniából, hogy megakadályozzák a kórokozók más hangyákba történő átterjedését. Az aratóhangyáknak még egy összetett halomrendszere is van a halottaik számára.
A hangyák tehát hihetetlen építészek, akár 6 ezer kilométeres szuperkolóniákat alkotnak, a tűzhangyák pedig még tutajokat is készítenek a testükből, hogy megmeneküljenek az áradások elől. A hangyatársadalomnak vannak munkahelyei és karrierépítési lehetőségei. Illetve vannak védekezési stratégiái, mint például a halottnak tettetés, sőt, még az idősekről és az elhunytakról is gondoskodnak.
Ráadásul a hangyák mindezt mindenféle kormányzat vagy közvetlen vezetés nélkül teszik. Mégis sokkal tovább és sokkal sikeresebben fennmaradtak, mint más fajok, amelyek nagyjából 140-168 millió évvel ezelőtt alakultak ki. Talán ők a Föld egyik legnagyobb civilizációjának úttörői.
Érdemes elolvasni:
