Koszovó és Szerbia között folyamatosan megfigyelhető a feszültség, azonban az utóbbi időkben egyre többet beszélnek egy újabb háborúról. Mennyire reális, hogy a két állam egymásnak rontson, és milyen következményekkel járna ez az egész régióra nézve? A háború valószínűsége csekély, de a lehetősége folyamatosan fennáll.
A Balkán-félsziget sosem volt a világ legnyugodtabb helye. A délszláv háború hatásai a mai napig is érezhetők. Jugoszlávia felbomlása igazából a mai napig sem fejeződött be, pusztán szünetel a legtöbb konfliktus. Bosznia-Hercegovina a legjobb a példája ennek a felfüggesztett helyzetnek, ahol az ország gyakorlatilag két különálló részre van osztva, és az ország jelentős része még a mai napig is alá van aknázva.
A másik kardinális pontja a balkáni helyzetnek a 2008-ban kikiáltotta a függetlenségét, de a mai napig sem sikerült elnyernie a teljes függetlenséget. Szerbia és Koszovó között folyamatosak a konfliktusok. Egyre gyakrabban fordulnak elő erőszakos összecsapások, és ez egész Európára nézve aggasztó.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok szerint Belgrád folyamatosan destabilizálja Koszovót, amit meg kell akadályozni. A csendes feszültség és morgolódás egyre gyakrabban csapát erőszakos megnyilvánulásokba az elmúlt hónapokban.
Lehet-e újabb háború?
Az ellenségeskedés nem most kezdődött, de mostanra erősödött fel igazán. Koszovó lakosságának 93 százaléka albán, de a de facto függetlenség ellenére sem ismeri el Belgrád a szomszédos álam függetlenségét.
Az egyik nagyobb konfliktus forrás az önkormányzati választások során esett meg. Ekkor albánok kerültek megválasztásra Észak-Koszovó területein is, annak ellenére, hogy a szerb lakosság bojkottálta a szavazást. Ezzel szerintük megsértették az autonómiáshoz való jogukat — írja a CNBC.
A NATO már 1999 óta folyamatosan állomásoztat egységeket Koszovóban, békefenntartó jelleggel. Erre válaszul Szerbia megnövelte a katonai jelenlétét a határ menti területeken. A katonai jelenlét megnövekedése példátlan a NATO szerint, és szerintük veszélyes lehet a növekvő feszültség. Nem sokkal később le is csökkent az egységek száma a szerb oldalon, ami arra enged következtetni, hogy ez inkább csak erőfitogtatás volt.
Egy háború valószínűsége elég csekély. Szerbia közel sincs abban a helyzetben, hogy szembeszálljon a NATO által támogatott Koszovóval. Minden komolyabb megnyilvánulást visszakozás követ általában. Az “összecsapások” inkább csak színjáték részei, de egyértelműen nem származna senkinek sem haszna egy teljes háborúból. Ennek már csak azért sincs realitása, mert egy nagyobb konfliktus a NATO beavatkozásával járna, ami Szerbia számára megugorhatatlan egyenlőtlenségeket teremtene a harcmezőn.
További feszültségekre még egyértelműen lehet számítani. A szerb és albán lakosság felett a kormánynak sem mindig van uralma. Komolyabb állami beavatkozás mindkét állam részéről kockázatos lenne. Koszovó nem lehet agresszív, mert akkor elveszíthetné a NATO támogatását. Szerbia nem lehet agresszív, mert akkor az EU-csatlakozás reményeit elveszíthetné, illetve a NATO-val kerülne szembe.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
