Így adhatott egykor a Vénusz is otthont az életnek

Egy új kutatás szerint a Vénuszon évmilliárdokkal ezelőtt a Földhöz hasonló lemeztektonika működhetett. A felfedezés alapján még az sem kizárt, hogy a Naprendszer második, perzselő bolygója egykor életnek is otthont adott.

Naprendszerünk legforróbb bolygója, ahol a hőmérséklet az ólom megolvasztásához is elég magas, valószínűtlen jelölt az általunk ismert élet legegyszerűbb fajtájának fenntartására is. A kutatás szerint azonban a Vénusz a múltban teljesen más volt, írja a Space.com. A kutatók célja megérteni a bolygó evolúciós múltját, de az élet kutatásában is segíthet az univerzum távoli zugaiban.

A Brown Egyetem kutatói a légköri adatgyűjtés és számítógépes modellezés segítségével fedezték fel a Vénusz lehetséges lemeztektonikáját. Az eredmények azt sugallták, hogy a Vénusz jelenlegi légköri összetétele és felszíni nyomása csak az egymás alatt nyomódó, húzódó és csúszó kontinentális lemezek eredményeként jöhetett létre.

Az egyik nagy tanulság szerint nagyon valószínű, hogy egyszerre két bolygó is létezett a Naprendszerben, amelyeken lemeztektonikai folyamatok történtek. Az a jelenség, amely lehetővé tette az életet, amelyet ma a Földön látunk,

mondta Matt Weller, a kutatás vezető szerzője.

A Föld tomboló ikertestvére

Bolygónkon az évmilliárdok során ennek köszönhető a Föld számos geológiai jellemzőjének kialakulása, beleértve a kontinenseket és a hegységeket. Ráadásul a lemeztektonika a Földön azt a kémiai folyamatot is eredményezte, amely stabilizálta bolygónk felszíni hőmérsékletét, lehetővé téve az élet kialakulását.

Nyilvánvaló, hogy a Vénusz a 464 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletével egészen más irányba haladt, mint a Föld. Annak ellenére is, hogy “a Föld ikertestvérének” nevezik, és a hozzánk legközelebbi bolygó. Ennek az eltérő fejlődésnek az egyik általánosan feltételezett oka az volt, hogy a Vénusz felszíne csak egyetlen lemezből állt, egy “stagnáló fedél” volt, kevés rugalmassággal. Lehetséges, hogy ez a szilárd lemez korlátozta a mozgást és azt, hogy a Vénusz belsejéből gáz szivárogjon a légkörbe.

Weller és kollégái azonban úgy vélik, hogy ez nem volt mindig így, és hogy a Földhöz hasonló méretű, tömegű, térfogatú és sűrűségű bolygón 3,5 és 4,5 milliárd évvel ezelőtt aktív lemeztektonika lehetett. Ha ez igaz, akkor ez megmagyarázná a nitrogén és a szén-dioxid nagy mennyiségét is, amelyet ma a légkörében látunk.

Élet a Vénuszon?

A Vénusz modellezése során a tudósok a stagnáló fedél hipotézis szerint nem tudták elérni a Vénusz légkörében ma megtalálható elemek megfelelő összetételét. A helyes válaszhoz a korai vénuszi lemeztektonikát is figyelembe kellett venniük, bár felismerték, hogy csak korlátozott mértékben mozoghatott. Még így is, ezeknek a lemezeknek a puszta létezése növeli annak az esélyét, hogy az ősi Vénusz képes volt mikrobiális élet fenntartására, mielőtt radikálisan eltért a Földtől.

A felfedezés egy összetettebb képet fest a kozmoszban máshol található élet kereséséről is. Ezen eredmények alapján a tudósoknak a kétbites kérdés, azaz “támogathatja-e egy bolygó az életet, ahogy mi látjuk, vagy nem?” helyett inkább az adott bolygó múltjának geológiai folyamataira kellene gondolniuk. Ez hatással lesz mind a Naprendszer más égitestjeinek vizsgálatára, mint például a Jupiter és a Szaturnusz óceáni holdjai. Különösen az Europa, amely a jelek szerint Föld-szerű lemeztektonikával rendelkezik. De a Napon kívüli csillagok körül keringő, Napon kívüli bolygók vagy “exobolygók” vizsgálatát is érinteni fogja.

Alexander Evans társszerző szerint “eddig a tektonikus állapotokról binárisan gondolkodtunk. A tektonikus állapotok vagy igazak, vagy hamisak, és a bolygó fennállása alatt is vagy igazak, vagy hamisak. Ez azt mutatja, hogy a bolygók különböző tektonikai állapotokba kerülhetnek át, és hogy ez valójában meglehetősen gyakori lehet. A Föld lehet a kiugró eset. Ez alapján lehetnek olyan bolygók, amelyek lakhatósága váltakozik ahelyett, hogy folyamatosan lakhatóak lennének.”

A kutatócsoport megállapításait megerősíthetik, amikor a NASA DAVINCI missziója 2031 körül egy szondát küld a Vénusz légkörébe. Az egyik legfontosabb kérdés, amire most még választ kell találni: Mi okozta a lemeztektonika változását a Vénuszon, és miért tértek el a bolygó körülményei ilyen radikálisan a földitől?

“Ez lesz a következő kritikus lépés a Vénusz, annak fejlődésének és végső soron a Föld sorsának megértésében. Milyen körülmények kényszerítenek minket arra, hogy egy Vénusz-szerű pályára kerüljünk, és milyen körülmények között maradhat a Föld lakható?”

Érdemes elolvasni:

• Mi a maximális mérete egy bolygónak? Van egyáltalán olyan?
• Itt tartanak az idegenek a galaxis gyarmatosításával