Miért van egy meztelen fiatal fiú szobra a Rózsadombon?
Magyarországon számos érdekes/furcsa/különös szobrot lehet látni, de ezek közül is kitűnik a Rózsadombon található Mansfeld Péternek állított emlékhely. Amit látunk, az egy meztelen fiatal fiú bezárva gránittömbök közé. Mindez pedig egy kivételesen gyönyörű panorámával párosul. De ki is volt ez a fiatal fiú? És a helynek milyen története van? Utánajártunk.
Mansfeld Péter élete
Mansfeld Péter Budapesten született 1941-ben, és még alig múlt el 4 éves, amikor a szovjetek elhurcolták a családjának férfi tagjait „malenkij robotra”, ahonnan a nagypapának nem volt visszaút. Ugyan Péter édesapjának hazatért , de nem igazán talált magára, erősen italozott, így elváltak a szülők, és a fiatal fiú édesanyjával és testvéreivel élt a továbbiakban. Az általános iskola után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos ipari tanuló, amit jó eredménnyel végzett el, 1956-ban a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakhoz (röviden MÁVAG) került.
A forradalom
A mindössze 15 éves Mansfeld a forradalom kezdetén a Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott.
A fiatal korát nem is nézték jó szemmel, de végül szorgalmának köszönhetően a csoport egyik gépkocsis összekötője lett.
A forradalom leveréséig, november 4-ig maradt a forradalmárokkal, majd fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy amikor kitör az újabb forradalom, akkor már kész arzenállal tudják várni az oroszokat.
A forradalom utáni időszak
A forradalom bukása után a rendszer ellenségeként mozgott.
Autókat lopott, és barátaival bandákba verődve követett el kisebb-nagyobb bűncselekményeket, amiért először egy év felfüggesztett börtönre ítélték.
Mivel mindenképpen fegyverhez akart jutni, barátaival 1958. február 17-én az osztrák nagykövetség előtt posztoló rendőrt elrabolták, de végül bántatlanul elengedték. 1958. február 19-én mindenkit elkaptak az emberrablás érintettjei közül. A börtönben mindenféle módszert bevetve igyekeztek megtörni a hallgatását Mansfeld Péternek, ügynökök környékezték meg, illetve le is hallgatták.
A fiú nem árulta el társait,
ugyanakkor egy helyszínelés alatt sikerült megszöknie, de menekülés közben eltört a karja, és így elég gyorsan kézre kerítették.
Mansfeldet a következő vádakkal illeték: népi demokratikus államrend vagy népköztársaság elleni szervezkedés és az erre irányuló szövetkezés, robbanóanyag rejtegetése, fegyver- és lőszerrejtegetés, lopás, gyilkosságra való szövetkezés, rablás, hatósági közeg elleni erőszak, személyes szabadság megsértése, fogoly szökés, veszélyeztetés, lopás.
Első fokon „csupán” életfogytiglanra ítélték, másodfokon azonban halálra ítélték.
Mansfeld Pétert nem sokkal 18. születésnapja után, 1959. március 21-én akasztották fel, cinikus módon a Tanácsköztársaság kikiáltásnak 40. évfordulóján.
A mai Mansfeld Péter park története
A török kiűzése után, 1690-ben a betelepülő sváb lakosság a mai Mansfeld Péter park helyén egy fából készült kápolnát épített, írja a Budapest100. Az épületet kőből újraépítették 1758-ban, és ki is bővítették, így a szentélyrész egy két boltszakaszos hajóval növekedett meg. A kápolnát II. József uralkodása idején a türelmi rendelet alapján bezáratta, és az épület egyre rosszabb állapotba került, amit végül. a 19. században felújítottak. 1909-ben az épület a közeli Veronika utca után megkapta hivatalos nevét, így ezután Veronika-kápolnának hívták. Az utolsó felújítás Wälder Gyula építész nevéhez fűződik. Az 1938-ben megrendezésre kerülő budapesti Eucharisztikus Világkongresszus készült el a neobarokk berendezéssel.
Az épület a II. világháborúban komoly sérüléseket szenvedett, tetőzete beszakadt. 1951-ben úgy döntöttek, hogy nem építik újjá, hanem lebontják.
A kommunizmus időszakában kapta ez a terület a Világifjúsági park elnevezést, amelyet 2009-ben az 1213/2008. (VI. 26.) Fővárosi Közgyűlés határozata alapján Mansfeld Péter parknak neveztek át.
A parkban 2006-ban civil kezdeményezésre szobrot emeltek az 1956-as forradalom legfiatalabb áldozatának az emlékére.
Menasági Péter által készített emlékmű tömbjei indiai gránitból készültek, míg a szobor bronzból van. Az emlékmű pontos mérete: 295 x 400 x 302.
A parkot 2016-ban felújították, így ma az emlékmű környezete is méltó helyszíne egy mártír emlékének. A panoráma pedig kivételesen szép, akár órákat is el lehet tölteni a kilátásban gyönyörködve.
Érdemes elolvasniGül Baba türbéje: egy különleges zarándokhely a Rózsadombon – képek
Mansfeld öröksége
Mansfeld Péter egy ikonikus alak. A kommunisták negatív példaként használták fel a saját propagandájukra, hiszen igyekeztek a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként beállítani, és a fiatal fiúval példálóztak. Ugyanakkor a rendszerváltás után nevét tisztázták, és Mansfeld pozitív hősként került be a történelemkönyvekbe. A rendszerrel szemben tanúsított állhatatossága mindenki számára jó példát mutat.
Ez az emlékmű mindenkit emlékeztet az 1956-os orosz agresszióra és a kommunisták kegyetlenségére. Egy tiszta forradalmat vertek le, és az orosz megszállás ellen fellépő Mansfeld hitt egy újabb szabadságharcban. A megszállók viszont pont egy újabb “felkelés” miatt igyekeztek megszabadulni mindenkitől, aki az ellenállásban részt vett. A hatalmas Szovjetunió és magyar szövetségesei az alig 18 éves fiútól is nagyon féltek, azért kellett mártírhalált hallnia.
Az orosz csapatok végül 1991-ben elhagyták Magyarországot, így Mansfeld kívánsága is teljesült, csak éppen halála után 32 évet kellett erre várni. Bízzunk benne, hogy az oroszok nem találnak ide megint, mert egy újabb megszállás, újabb Mansfeld Péterek kellene szembenézzenek a halállal.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű
Tudod, mi a barbakán? Megmutatjuk a megmaradt magyarországi barbakánokat
Magyarország nagyon szomorú statisztikában világelső