Oxigént találtak a Vénusz világos és sötét oldalán is
Először mutattak ki oxigénatomokat a Vénusz nappali légkörében anélkül, hogy nagyobb molekulák részei lennének. Bár korábban már megfigyeltek oxigént a bolygó sötét oldalán, ugyanez a tanulmány megállapította, hogy az oxigén sokkal elterjedtebb, mint azt korábban gondolták. Az eredményeket nagy lépésnek tekintik az egyre gyakrabban felbukkanó jövőbeli Vénusz-küldetések felé.
Az tény, hogy a Vénusz légkörében rengeteg oxigén található. Mivel az oxigén a harmadik leggyakoribb elem a világegyetemben, már az első űrszonda látogatása előtt is biztosan megjósolhattuk volna a jelenlétét. Amikor ezek a küldetések közelről vizsgálták a Vénuszt, szén-dioxiddal és szén-monoxiddal (CO2 és CO) terhelt légkört mutattak ki, amelynek már a neve is egyértelművé teszi az oxigén hozzájárulását, írja az IFLScience.
Az oxigén azonban rendkívül reaktív elem, ezért a bolygókon általában más elemekhez kötődik a kéregben vagy a légkörben. Következésképpen az atomos oxigén jelenléte ritka dolog. A Vénusz légkörének a Venus Express műhold által végzett megfigyelései korábban kimutatták, hogy a Vénusz éjszakai oldalán némi atomos oxigén van jelen. Az újonnan közzétett megfigyelések nemcsak azt mutatják, hogy az oxigén ennél sokkal elterjedtebb, hanem némi betekintést nyújtanak az oxigén létrehozását és eloszlását biztosító folyamatokba is.
Sokkal érdekesebb a Vénusz, mint gondoltuk volna
Heinz-Wilhelm Hübers professzor, a Német Űrkutatási Központ munkatársa és kollégái a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA) segítségével 17 helyen kerestek oxigént a Vénusz felső légkörében. És mindegyik helyen találtak.
Az oxigén úgy keletkezik, hogy a napfény felbontja a CO2- és CO-molekulákat. Az erős vénuszi szél az atomokat az éjszakai oldalra sodorja, ahol molekuláris oxigénné (mint a mi légkörünkben) egyesülnek, mielőtt más elemekkel reakcióba lépnének. Az újraelosztás ellenére az oxigén sűrűsége a nappali oldalon akár ötször nagyobb, mint az éjszakai oldalon.
A csapat szerint az atomos oxigén elég bőséges ahhoz, hogy fontos szerepe legyen a légkörben. Amikor egy oxigénatom egy szén-dioxid-molekulához ütközik, energiát ad a molekulának, amely aztán 15 mikrométeres körzetben kisugárzik. A Vénusz légkörének felső rétegeiben ez a legfontosabb hűtési metódus. A Naprendszer legforróbb bolygója enélkül még forróbb lenne.
Az atomos oxigén körülbelül 100 kilométeres magasságban koncentrálódik. A Föld légköre ezen a ponton olyan vékony, hogy ezt a határt gyakran az űr kezdetének tekintik, de a Vénusz légköre sokkal sűrűbb a magasabb tartományokban is.
A legmagasabb koncentráció a két domináns légköri cirkulációs minta között helyezkedik el, amelyek közül az egyik 70 kilométer alatt, a másik pedig 120 kilométer felett található. A Vénusz olyan lassan forog – hamarabb kerüli meg a Napot, mint ahogy egyszer körbefordul -, hogy a magaslégköri szelek gyorsabban mozognak, mint a bolygó forgása.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?