Furcsa változásokon ment át az állatok viselkedése is a koronavírus-járvány miatt

A koronavírus-járvány kibontakozásával mindannyiunknak alkalmazkodnunk kellett. Még az állatkerti állatok rutinja is felborult, és akik azon kapták fejüket, hogy már nem látogatják őket emberek tömegei.

Egy tavaly közzétett tanulmányban a kutatók felfedezték, hogyan reagáltak a főemlősök erre a változásra. Bonobók, csimpánzok, nyugati síkvidéki gorillák és Anubisz-páviánok viselkedését vizsgálták, és megállapították, hogy az állatok többféle módon változtatták meg szokásaikat, többek között a pihenéssel és evéssel töltött idő mennyiségét, írja a Science Alert.

A látogatói interakciókat kulcsfontosságúnak tartják az állatkerti állatok jóléte szempontjából. Ezek a kölcsönhatások azonban lehetnek pozitívak vagy negatívak, ezért a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi a különbség akkor, amikor a tömeg nem volt jelen.

“A főemlősök az állatkertek kognitív szempontból legfejlettebb fajai közé tartoznak, és a látogatókkal való interakcióik nagyon összetettek”, magyarázta Samantha Ward, az egyesült királyságbeli Nottingham Trent Egyetem állatkerti állatjóléti kutatója 2022-ben.

“Annak megértésében, hogy a látogatók hogyan befolyásolhatják az állatkertekben és parkokban élő állatok viselkedését, korlátot jelent, hogy ritkán kerülnek hosszabb időre ilyen távol a közönségtől, így ez egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra.”

Az állatok életére is nagy hatással volt a koronavírus-járvány

A megfigyeléseket az egyesült királyságbeli Twycross állatkertben és Knowsley Safariban rögzítették, a látogatók visszatérése előtt és után is.

Több hónap és több nyitva tartási és zárva tartási időszak alatt észrevehető változások voltak a főemlősök viselkedésében, amelyek állattól függően változtak.

Ahogy a látogatók kezdtek visszatérni az állatkertbe, a bonobók és a gorillák kevesebb időt töltöttek egyedül, míg a gorillák kevesebb időt töltöttek pihenéssel is. A csimpánzok eközben többet ettek és többet foglalkoztak a zárt területekkel amikor az állatkertek újra kinyitottak.

A szafariparkban lévő Anubisz-páviánok a látogatók visszatérésekor kevesebb szexuális és domináns viselkedést mutattak. Hajlamosak voltak arra is, hogy gyakrabban közeledjenek a látogatók autóihoz, mint a park zárva tartása idején látott vadőrök járműveihez.

Hogy ezek a változások pozitívak voltak-e, azt már nehezebb megmondani

A kutatók szerint úgy tűnt, hogy a visszatérő látogatók ösztönzőleg hatottak a csimpánzokra és a páviánokra, míg a kevesebb időt egyedül töltő gorillák és bonobók szintén pozitívumként értendők.

Ugyanakkor azzal is lehet érvelni, hogy a gorillákat, amelyek természetüknél fogva inkább mozgásszegény állatok, megzavarta a tömeg, mivel kevesebb időt töltöttek pihenéssel.

Az, hogy a gorillák a látogatók visszatérésekor megváltoztatták ketrecük azon részeit, ahol a legtöbb időt töltötték, arra utal, hogy az állatok bizonyos mértékig képesek kezelni ezt a zavart.

“A látogatók jelenlétében bekövetkező viselkedésbeli változások és a ketrechasználat változásai rávilágítanak az állatkerti fajok alkalmazkodóképességére a környezetükhöz”, fejtette ki Ellen Williams állatjólét-kutató.

“Az olyan környezet biztosítása, amely lehetővé teszi az állatok számára, hogy aktívan alkalmazkodjanak ilyen módon, valóban fontos a jólétük szempontjából.”

A csapat azt is megfigyelte, hogy az Anubisz-páviánok esetében létezik egy látogatószám-küszöb, amely felett az állatok már nem lesznek aktívabbak és nem ingerlik őket a szafariparkban elhaladó autók.

Mindezek értékes adatok az állatjóléti kutatók számára, akik tudják, hogy a látogatóknak sokféle hatásuk lehet a vadon élő állatokra, kezdve a társaság és a biztonság érzésének növelésétől kezdve a bosszúság vagy akár a fenyegetés forrásáig. Ezt figyelembe kell venni az állatkertek és parkok működtetésének és tervezésének módjában.

Bár a belátható jövőben remélhetőleg nem lesz több lezárás, a kutatócsoport folytatni kívánja a munkát, hogy tanulmányozza, hogyan befolyásolja a látogatók száma az állatok viselkedését, beleértve az adatok gyűjtését több állat bevonásával és hosszabb időintervallumban.

“A jövőbeni munka magában foglalhatja az állatkertekben és szafariparkokban élő fajok szélesebb körére gyakorolt hatások, valamint az egyes állatok közötti különbségek vizsgálatát.”

A kutatás itt tekinthető meg.

Érdemes elolvasni:

• Már a csimpánzok is úgy háborúznak, mint az emberek
• Kedvenc kis szárnyas vendégeink valójában hidegvérű gyilkosok