KÉPEK: Azt hitte, aranyat tartogat éveken keresztül. Kiderült, hogy annál is sokkal értékesebb

2015-ben David Hole az ausztráliai Melbourne melletti Maryborough Regional Parkban kutatott. Fémdetektorával pedig valami szokatlant fedezett fel. Egy nagyon nehéz, vöröses színű kőzetet, amely sárga agyagban pihent.

Hazavitte és mindent megpróbált, hogy felnyissa, mivel biztos volt benne, hogy egy aranyrög van a szikla belsejében. Ugyanis Maryborough az Aranymezők régiójában fekszik, ahol az ausztrál aranyláz a 19. században tetőzött.

Hogy feltörje a leletét, Hole próbálkozott kőfűrésszel, sarokcsiszolóval, fúróval, sőt, még savval is leöntötte, mert kalapáccsal nem tudta feltörni. Mint később bebizonyosodott, azért, mert amit fel akart nyitni, az nem aranyrög volt.

Mint évekkel később kiderült, egy ritka meteorit volt.

Jobb, mint az arany

“Olyan szoborszerű, gödrös kinézete volt”, mondta Dermot Henry, a Melbourne Museum geológusa a The Sydney Morning Heraldnak még 2019-ben.

Akkor nyerik el ezt a külsőt, amikor átjutnak a légkörön, kívülről megolvadnak, és a légkör megformálja őket.

Hole nem tudta kinyitni a “követ”, de még mindig kíváncsi volt rá, ezért elvitte a Melbourne-i Múzeumba azonosításra.

“Sok olyan követ vizsgáltam már meg, amelyekről az emberek azt hitték, hogy meteoritok”, mondta Henry a Channel 10 Newsnak. A meteoritról készült képek ITT tekinthetők meg.

37 év múzeumi munka és több ezer kőzet vizsgálatával a háta mögött Henry elmondta, hogy a felajánlások közül mindössze kettőről derült ki, hogy valódi meteorit. Ez volt az egyik a kettő közül.

“Ha egy ilyen kőzetet látnánk a Földön, és felemelnénk, nem lenne olyan nehéz”, magyarázta Bill Birch, a Melbourne-i Múzeum geológusa a The Sydney Morning Heraldnak.

A kutatók tudományos közleményt adtak ki a 4,6 milliárd éves meteorit leírásáról, amelyet Maryborough-nak neveztek el a megtalálásához közeli város után.

A meteorit 17 kilogrammot nyom, és miután gyémántfűrésszel levágtak belőle egy kis szeletet, a kutatók felfedezték, hogy összetételében magas a vastartalom. Így H5-ös besorolású közönséges kondritnak számít.

Miután felnyitották, láthatók benne a fém ásványok apró kristályosodott cseppjei is, amelyeket kondruláknak neveznek.

A meteoritok az űrkutatás legolcsóbb formáját biztosítják. Visszarepítenek minket az időben, és nyomokat szolgáltatnak a Naprendszerünk koráról, kialakulásáról és kémiai összetételéről.

“Némelyikük bepillantást enged bolygónk belsejébe. Egyes meteoritokban még a Naprendszerünknél is régebbi csillagpor található, amely megmutatja, hogyan keletkeznek és fejlődnek a csillagok, hogy létrehozzák a periódusos rendszer elemeit.”

“Más ritka meteoritok szerves molekulákat, például aminosavakat tartalmaznak, más néven az élet építőköveit.”

Érdemes elolvasni:

• Titkos kínai leszállóegység érkezett a Hold sötét oldalára, itt a bizonyíték
• Furcsa árnyék és szín a Föld felé száguldó aszteroidán: jövőre ér ide!