Miért nem foglalta el Rómát Nagy Sándor?

A nagy hódító keleti útjairól mindannyian rengeteget hallottunk. Nagy Sándor meghódított az ismert világ jelentős részét, majd Indiát már korai halála miatt nem tudta elérni. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem nyugatra ment? Miért kelet felé akart mindenáron hódítani, mikor mehetett volna a Római Birodalom kezdeményei felé is.

Nagy Sándor birodalma a Balkán-félszigettől egészen a mai Pakisztánig nyúlt. A makedón király kelet helyett mehetett volna nyugatra is. Ha ez megtörtént volna, lehet, hogy a Római Birodalom sohasem tud kialakulni, legalábbis nem az ismert formájában. De miért nem hódította meg Itália földjeit a nagy uralkodó?

Ugye Nagy Sándor időszámításunk előtt 336 és 323 között uralkodott, majd mindössze 32 évesen Babilóniában vesztette életét egy ismeretlen betegség miatt. Nem kizárt, ha tovább élt volna, akkor előbb-utóbb Rómát is célpontba vette volna. Néhány forrás szerint tervezett egy hadjáratot nyugatra. Quintus Curtius Rufus, első századi történész szerint, ha sikeresek lettek volna hadjáratai, akkor Alexandrosz birodalma Gibraltárig nyúlt volna. Ehhez tervezte egy hatalmas, 700 hajóból álló flotta építését is. Ezeket az állításokat más ókori szerzők is alátámasztják — írja a Live Science.

A rómaiak meg voltak győződve róla, hogy Nagy Sándor megtámadta volna Rómát, de modern kutatók ezt nem tudják biztosan alátámasztani.

Egy esetleges római hadjárat

Nem lehet pontosan tudni, hogy egy esetleges hadjárat hogyan nézett volna ki. Alexandrosz nagybátyja, Epiruszi Alexandrosz, Epirusz királya megpróbálta meghódítani Itáliát, de időszámításunk előtt 331-ben odaveszett egy csatában. Nagy Sándor a Földközi-tenger más pontjait is meg akarta hódítani még Itália előtt. Ezzel biztosította volna, hogy Nagy Sándor seregei biztosan többségben vannak.

Mire a Római Köztársaságig eljutott volna, addigra az egész Földközi-tengert uralma alá hajtotta volna. Az egyetlen dolog, amely megállíthatta volna a makedón uralkodót egy belső lázadás lett volna. Amennyiben a hadjárat megtörténik, Nagy Sándor nagy valószínűséggel győzedelmeskedett volna. Ebben segítségére lehettek volna a görög gyarmatok a félszigeten, amelyek valószínűleg a makedón királyt támogatták volna.

Bár a rómaiak kiváló harcosok voltak, és valószínűleg sokáig álltak volna a sarat, még közel sem voltak az a birodalom, amelyet évszázadokkal később a világ is megismert. Kutatók szerint Nagy Sándor gyökerestül forgathatta volna fel Európa történelmét. Ha sor került volna hadjáratára, akkor elképzelhető, hogy a Római Birodalom sosem születik meg.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy nyugati hadjárat az erőforrások jelentős részét felemésztette volna. Alexandrosz csak keletre terjeszkedett, gyakorlatilag csak szövetségeket hagyva maga után. Ugyanakkor egy nyugati hadjárat során kockáztathatta volna, hogy a birodalom keleti részét védtelenül hagyja. Ha ez megtörténik, feltételezhető, hogy lázadások és külső behatolások érték volna a birodalmat. Ez pedig könnyen megoszthatta volna Nagy Sándor erejét, ami egészen más kimenetelt szabhatott volna az uralkodó életútjának.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• A viking király, akit halott ellenfelének feje ölt meg
• Több mint ezerszeresére ugrott a festmény ára, miután kiderült, hogy Rembrandté