A középkori birodalom, amelyik felszabdalt egy folyót, hogy túléljen

A középkorban a Csola-dinasztia lenyűgöző megoldást eszelt ki a vízkészletükkel való gazdálkodásra Tamilnádu termékeny síkságain.

Az 1800 évvel ezelőtti ősi Csola-barlangok a folyószabályozás egy korát meghazudtoló rendszerről árulkodnak. A királyok nem hagyományos gátakat, hanem szabályozókat helyeztek el a Kaveri folyó mentén, több csatornára osztva annak folyását. Ez az igen kifinomult mérnöki munka lehetővé tette számukra, hogy egy folyót öt folyóvá alakítsanak, kiterjesztve az öntözés hatókörét, és virágzó mezőgazdasági központtá téve a régiót, derül ki az Ancient Origins beszámolójából. Ennek a monumentális műveletnek a kulcsa a vízszintet ügyesen szabályozó és az áramlást a különböző csatornákba irányító szabályozókban rejlik.

A csolák, főként híres uralkodójuk, Karikala király hamar  megértette a víz létfontosságú szerepét a civilizációban. Egy elképesztő méretű, több mint 2000 mederszabályozóból, 1500 csatornából és 24 ezer mezei csatornából álló hálózatot hoztak létre, maximalizálva a termőterületet. Ennek köszönhetően képesek voltak évi 200 millió tonna rizst termelni.

Az örökség máig fennmaradt, amit a még mindig működő Kallanai-gát is bizonyít, amely a csolák vízgazdálkodásra gyakorolt maradandó hatását mutatja. Ez az ősi tudás, amely a középkori mérnöki leleményesség egyik legjobb példája, világszerte a fenntartható vízügyi megoldások inspirációjaként szolgál.

Érdemes elolvasni:

• Ahonnan a világvége jóslatok indultak: az azték Napkő
• Több mint ezerszeresére ugrott a festmény ára, miután kiderült, hogy Rembrandté