A dinoszauruszok lehetnek az okai annak, hogy nem élünk 200 évig
Jelentős különbség van aközött, hogy az emlősök, beleértve minket is, milyen gyorsan öregszenek, és milyen gyorsan öregszik számos hüllő- és kétéltűfaj.
Egy tudós szerint ez az eltérés annak tudható be, hogy évmilliókkal ezelőtt, az emlősök történetének egy kritikus időszakában a dinoszauruszok domináltak, írja a Science Alert.
João Pedro de Magalhães mikrobiológus, a Birminghami Egyetem munkatársa egy nemrég megjelent tanulmányban ismerteti a “longevity bottleneck” (magyarul nagyjából annyit jelent, hogy élettartam szűkület, palacknyak-effektus) hipotézisét.
A gondolatmenet a következő: amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, a túléléshez a sokkal kisebb emlősöknek gyorsan kellett szaporodniuk, ami azt jelenti, hogy a hosszabb élettartamot biztosító gének az evolúció előrehaladtával eltűnhettek.
A legkorábbi emlősök némelyike a tápláléklánc alján volt kénytelen élni, és nagyjából 100 millió évet töltöttek a dinoszauruszok korában azzal, hogy a gyors szaporodás révén fejlődjenek a túléléshez. Úgy vélem, az evolúciós nyomás ezen hosszú időszaka hatással van arra, ahogyan mi, emberek öregszünk.
A dinoszauruszok hibája…
A közzétett kutatás megállapítja, hogy az Eutheria csoportba emlősök vonalába tartozó nagyon ősi őseink a dinoszauruszok idején elveszítettek bizonyos enzimeket. Olyanokat, amelyek az ultraibolya fény által okozott károkat javítják.
Érdekes módon még az erszényesek és az egypatások is nélkülözik a három UV-fényt javító enzim közül legalább az egyiket. Hogy ez összefüggésben van-e valamilyen módon a viszonylag rövidebb élettartamukkal, azt nehéz megmondani.
Az egyik lehetőség az, hogy a veszteséget az okozta, hogy az emlősök a nagyobb biztonság érdekében éjszakai életmódot folytattak, és évmilliókkal később is napkrémmel pótoljuk ezt. Ez egy példa egy olyan javító és helyreállító mechanizmusra, amellyel egyébként is rendelkeznénk.
Ezen kívül más jelek is, például a fogak. Bizonyos hüllők, köztük az aligátorok, egész életükben képesek folyamatosan fogakat növeszteni. Az ember nyilvánvalóan nem képes erre, és ez is talán a több százezer éves genetikai szelekció eredménye.
Az állatvilágban látunk példákat a valóban figyelemre méltó javításra és regenerálódásra. Ez a genetikai információ szükségtelen lett volna a korai emlősök számára, akik nem a T. rex táplálékaként végezték.
Természetesen számos emlős ünnepelt már háromjegyű születésnapot, köztük a bálnák és mi, emberek is. Hogy ezt a rövidebb életű őseink által ránk rótt korlátok között tesszük-e, vagy valahogy úgy fejlődtünk, hogy ezek ne befolyásoljanak bennünket, az a jövőbeni kutatások fontos célja lehet.
Az öregedés hátterében álló tényezők jobb megismerése mindig hasznos az időskorral összefüggő betegségek, például a demencia és a stroke elleni küzdelemben, és a “hosszú élettartam szűk keresztmetszete” mögött álló genetika talán még többet tud nekünk tanítani.
Bár egyelőre csak hipotézisről van szó, sok szempontot lehet figyelembe venni. Többek között azt, hogy a gyors öregedési folyamat miatt az emlősöknél gyakoribb a rák, mint más fajoknál.
A kutatás a BioEssays című szaklapban jelent meg.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Tudod, mi a barbakán? Megmutatjuk a megmaradt magyarországi barbakánokat
Magyarországon nagyon szomorú statisztikában világelső
Olyan csillagokat találtak fekete lyukak körül keringeni, amelyeknek nem kellene ott lenniük
Hősként halt meg a tinédzser fiú, akinek megtalálták a fejét a floridai tengerparton – 18+
Videó: Félelmetes tankcsatát rögzített egy drón Ukrajnában
Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét