Érdemes lenne embereket küldeni a Vénuszra?
A NASA arra készül, hogy az Artemis küldetésekkel a következő években embereket küldjön vissza a Holdra az ügynökség Holdtól a Marsig terv részeként, amelynek hosszú távú célja, hogy valamikor a 2030-as vagy 2040-es években embereket juttasson a vörös bolygóra. De mi a helyzet a Naprendszer más bolygóira történő emberküldéssel? Miért ne lehetne a Vénusz a következő állomás?
Több tízmillió kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint a Mars, és a rendkívül zord felszíni viszonyok ellenére korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a felhőiben létezhet élet. Ezzel szemben a Vörös Bolygón vagy annak vékony légkörében még sehol sem találtunk életre utaló jeleket. Érdemes lenne tehát meglátogatnunk a Vénuszt?
“Igen, embereket kellene küldenünk a Vénuszra”, vélekedik Dr. Paul Byrne, a St. Louis-i Washington Egyetem Föld-, Környezet- és Bolygótudományok docense a Universe Todaynek. “De előbb beszéljünk arról, hogy mit is jelent valójában embereket küldeni a Vénuszra.
A Vénusz felszíne pokoli, így senki sem bírná ott sokáig, és senki sem menne oda önként. A felhők felett a hőmérséklet és a nyomás majdnem olyan, mint egy kellemes tavaszi nap itt a Földön, így az apró kénsavfelhőcseppektől eltekintve nem lenne baj, persze csak légzőkészülékkel”.
Ezek a “pokoli” körülmények, amelyekre Dr. Byrne utal nem más, mint a Föld felszínének 92-szeresét kitevő felszíni nyomás és a körülbelül 464 Celsius-fokos átlagos felszíni hőmérsékletet. Ezzel szemben a Föld átlagos felszíni hőmérséklete 15 Celsius-fok. A szélsőséges nyomás és a hőmérséklet még nehezebbé teszik a Vénusz felszínén való landolást.
Útba esne a Vénusz
Jelenleg is a volt Szovjetunió az egyetlen nemzet, amely sikeresen landolt a Vénusz felszínén, miután több Venera és Vega küldetésükkel is sikerült ezt a bravúrt végrehajtaniuk. A leszállóegység leghosszabb küldetésének időtartama azonban mindössze 127 perc volt (Venera 13), amely egyben az első hangfelvételt is készítette egy másik bolygón.
“Ha embereket küldenénk a Vénuszhoz, akkor egy olyan űrhajóval mennének, amely útközben csak elrepülne a bolygó mellett”, mondta Dr. Byrne az Universe Todaynek. “Ha egy nap valóban embereket küldenénk magára a Vénuszra tudományos és mérnöki céllal, akkor egy felhőalapú élőhely a megfelelő megoldás. Az embereknek a Vénusz felszínére juttatása olyan sok technológiát és költséget igényel, hogy belátható időn belül nem hiszem, hogy bárki szerint is megérné megtenni.”
Az AIAA Űr- és Űrhajózási Fórum és Kiállításon 2015-ben bemutattak egy NASA tanulmányt a High Altitude Venus Operational Concept (HAVOC) misszióról. Ez egy 30 napos, legénységgel ellátott küldetést jelentene egy napelemekkel felszerelt léghajóval a Vénusz felső légkörében.
Ennek oka, hogy a Vénusz felső légköre a felszín felett mintegy 50 kilométeres magasságban sokkal barátságosabb körülményeket mutat, többek között 30-70 Celsius-fok közötti hőmérsékletet és a földihez nagyon közeli nyomást. Dr. Byrne azonban a HAVOC-ot “hihetetlenül drága koncepciónak” nevezi.
Ami a Vénusz felhasználását illeti a Naprendszer egy másik pontjára tartó út során, a Vénuszt már többször használták arra, hogy űrhajókat a külső Naprendszerbe, valamint a belső Naprendszer, például a Merkúr és a Nap felderítése során gyorsítsák. A NASA Galileo és a Cassini űrszondája például a Jupiter és a Szaturnusz felé, míg a NASA MESSENGER és az Európai Űrügynökség BepiColombo űrszondája a Merkúrhoz tartó útja során használta a Vénuszt gravitációs gyorsítóként.
“Ha egyszer a Vénusz közvetlen közelségébe kerülnének, az űrhajósok távolról irányíthatnának űrhajókat, leszállóegységeket vagy akár repülőgépeket, hogy értékes tudományos kutatásokat végezzenek, mielőtt ismét hatótávolságon kívülre kerülnének”, fejtette ki Dr. Byrne.
“De hogy világos legyen, egy ilyen küldetés igazi értéke a távoli célpontok, azaz a Mars felé vezető úton a mélyűrben való élet és munka megtanulásának része lenne. Ez olyasmi, amiről szerintem még nem beszélünk eleget, amikor azon gondolkodunk, hogy egy napon embereket küldjünk a vörös bolygóra.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
