Ebbe haltak bele a legtöbben az ókori Rómában és Görögországban

Az ókori Görögországban és Rómában az élet távol állt az általunk elképzelt tisztaságtól és pazar körülményektől. A magas halálozási arány már a születés során fenn állt, a rossz higiéniai körülmények pedig hozzájárultak a csecsemőhalandósághoz.

A malária egy alattomos, szúnyogok által terjesztett betegség, a Rómát körülvevő mocsaras helyeken virágzott, hozzájárulva a várost átformáló járványokhoz. Az olyan járványok, mint az antoninuszi pestis és a későbbi bubópestisjárványok a halál hírnökeként söpörtek végig az ókori lakosságon, írja az Ancient Origins.

A nemi betegségek, amelyeket a rossz higiéniai viszonyok és a tévhitek is elősegítettek a szenvedés egy újabb formáját jelentették. A kolera termékeny talajra talált az ókori Róma zsúfolt és nem higiénikus környezetében, és a közös használatú nyilvános létesítmények sem javítottak a helyzeten.

A háborúk is számos emberéletet követeltek az olyan epikus konfliktusokban, mint a pun háborúk és a városállamok közötti összecsapások. A túlzott alkoholfogyasztás sem mai találmány, de akkoriban gyakran rituális gyakorlatokhoz kapcsolódott, fokozott bűnözéshez és erőszakhoz vezetve.

Az osztály-, faji és vallási alapú megosztottságtól hemzsegő társadalomban elkerülhetetlenek voltak a konfliktusok. Sok közülük rablásokhoz, utcai bűncselekményekhez és halálos támadásokhoz vezettek. Ráadásul ez volt az időszak, amikor a rák néma gyilkosként jelent meg, amelyet diagnosztizáltak, de a rövidebb élettartam és az eltérő környezet miatt nem vettek túl komolyan. Az ókori görögök és rómaiak kemény, bizonytalan életet éltek, ami szöges ellentéte a világukról alkotott képünknek.

Érdemes elolvasni:

• A történelem valaha volt leggazdagabb embere egy számunkra alig ismert helyről származott
• Lenyűgöző felfedezés: újabb szentélyt tártak fel Aquincumban