Az azték halálsíp, amelynek hangja semmihez sem hasonlítható
Az aztékokról kialakult kép a kegyetlen harcaikkal és gyakori emberáldozataikkal hajlamos egy erőszakkal telített, halálmániás kultúrát sugallni. Ennek ismeretében aligha lesz meglepő, ha egy feláldozott emberi test kezében talált azték hangszer “halálsíp” néven vált ismertté.
Az Open Culture szerint nem egy kimondottan friss leletről van szó. A szóban forgó ásatás a kilencvenes évek végén történt Mexikóvárosban. De csak az elmúlt évtizedben, az olyan másolatok létrehozásával, mint amilyet az alábbi videóban a néhai Xavier Quijas Yxayotl játszik, a világ minden táján hallhatták a halálsíp hangját.
“A halálsíp hangja a legijesztőbb dolog, amit valaha hallottunk” – írja Reuben Westmaas a Discovery.com-on.
Úgy hangzik, mint egy rikácsoló zombi. Csak elképzelni tudjuk, milyen lehetett, amikor egy menetelő azték sereg több száz ilyet szólaltatott meg. Abban azonban nem vagyunk teljesen biztosak, hogy mire használták ezeket a sípokat.
Bármi is volt a felhasználási terület, a halálsíp jellegzetes hangját az hozza létre, hogy a fújt levegő kölcsönhatásba lép egy lekerekített belső kamrában, torzulásokat létrehozva” – írja Dave Roos a How Stuff Works oldalon. A síp belső működésének elemzésében Roberto Velázquez Cabrera gépészmérnök a “káoszkamra” nevet adta az alkotóelemnek.
Az, hogy a halálsípot háborúban és emberáldozathoz használták volna, minden bizonnyal összhangban van az aztékok hírnevével. Azonban a hangszer más, történelmileg megalapozott spekulációkat is inspirált. Jaime Arredondo, a mezoamerikai és latin-amerikai tanulmányok professzora még azt is felveti, hogy terápiás célokra is használhatták, “hipnotikus, nyugtató hangulatot” teremtő eszközként.
De az is lehet, hogy a szél hangjának utánzására tervezték, mivel az áldozatot Ehecatl szélisten templomában temették el. És bár a halotti síp az elképzelhető legkevésbé valószínű relaxációs eszköznek tűnhet, tegyük rá a fejünket, és halljuk csak meg, hogy kevésbé hangzik úgy, mint egy élőhalott visítása, mint inkább mint egy fehérzaj-gép tizenötödik századi megfelelője.
Érdemes elolvasni:
