Neandervölgyi génektől lehetnek egyesek frissebbek reggelente

Tudósok szerint a homo sapiens őskori rokonaitól örökölt gének növelik a korai kelésre való hajlamot. A korán lefekvő és másnap korán kelő emberek ősei valószínűleg neandervölgyiekkel keveredve szaporodhattak.

A Guardian számolt be a felfedezésről, a teljes kutatást pedig a Genome Biology and Evolution nevű szaklapban publikálták.

Hogyan kerülhetett neandervölgyi DNS a mai emberekbe?

A modern emberek ősi kereszteződések révén szerzett génjeinek többségét az evolúció már kiszűrte. Egy kis hányaduk viszont megmaradt, valószínűleg azért, mert segítettek a korai modern embereknek alkalmazkodni az új környezethez, amikor Afrikából Eurázsiába távoztak.

„A modern emberi genomban megmaradt neandervölgyi DNS-darabkák elemzésével feltűnő tendenciát fedeztünk fel” – magyarázta John Capra, a Kaliforniai Egyetem epidemiológusa. Elmondása szerint ezek közül sok olyan gént érintett, amely a modern ember biológiai óráját szabályozza, és a legtöbb esetben növelte a hajlamot arra, hogy az illető elsősorban reggel legyen elemében.

A homo sapiens csoportok körülbelül 70 000 évvel ezelőtt vándoroltak Afrikából Eurázsiába. Megérkezésükkor találkoztak a neandervölgyiekkel, akik már alkalmazkodtak a hidegebb éghajlathoz, mivel már több százezer évvel korábban elfoglalták a területet. A csoportok közötti kereszteződésnek köszönhetően a ma élő emberek a neandervölgyi DNS akár 4 százalékát is hordozzák, beleértve a bőr pigmentációjához, a hajhoz, a zsírhoz és az immunitáshoz kapcsolódó géneket.

Homo sapiens sapiens a neandervölgyi gének mellett

Capra és kollégái a modern ember és a neandervölgyiek DNS-ét elemezték, és megállapították, hogy a két csoport biológiai órájában, szakszóval a cirkadián ritmusban különböző genetikai változatok játszanak szerepet. Mivel a modern emberek ősei neandervölgyiekkel párosodtak, szerintük lehetséges, hogy a ma élő emberek egy része hordozza a neandervölgyi variánsokat.

Az ellenőrzéshez a kutatók a UK Biobankhoz fordultak, amely félmillió ember genetikai, egészségügyi és életmódbeli adatait tartalmazza. Nemcsak, hogy sok ember hordozta a variánsokat, a gének következetesen a korai ébredéshez kapcsolódtak a tudósok.

Ahhoz azonban, hogy valaki reggel legyen a legéberebb, nem kellenek neandervölgyi gének. Több száz különböző gén befolyásolja, hogy az emberek mikor alszanak és mikor ébrednek, emellett rengeteg környezeti és kulturális hatás is közrejátszik. Összességében a neandervölgyi géneknek kicsi a szerepük a végkifejletben.

Miért kelt korán a neandervölgyi ember?

Capra azt gyanítja, hogy sok modern ember hordozza a neandervölgyi géneket, mert azok segítettek őseiknek alkalmazkodni a magasabb szélességi fokokon való élethez.

„Nem gondoljuk, hogy a koránkelés önmagában előnyös volt. Inkább úgy gondoljuk, ez annak a jele, hogy gyorsabban jár a belső óránk, amely így jobban tud alkalmazkodni a fényszintek évszakos változásaihoz. Magasabb szélességi fokokon előnyös, ha az óránk rugalmasabb, és a szezonális körülményekkel együtt változik.”

Mark Maslin professzor, a University College London munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban, elmondta: „Most már genetikai bizonyítékunk van arra, hogy egyesek közülünk valóban frissebbek reggel. Amikor az ember a trópusi Afrikában kifejlődött, a nappalok hossza átlagosan 12 óra volt. A vadászó gyűjtögetők ébren töltött idejüknek csak harmadát töltik élelemgyűjtéssel, így a 12 óra rengeteg idő. De minél északabbra megyünk, annál rövidebbek és rövidebbek lesznek a nappalok télen, amikor különösen kevés az élelem, így a neandervölgyiek és az emberek számára is logikus, hogy amint van egy kis fény, ami mellett dolgozni lehet, elkezdjék az élelemgyűjtést.”

Érdemes elolvasni:

• Új emberfajt fedezhettek fel, akik a neandervölgyiek és a Sapiensek között álltak
• Ezt a tulajdonságunkat is a neandervölgyiektől örököltük: sokaknak hasznos