Csalási vádak, civil ostrom és hintapolitikai kilátások a szerb választások után

Szenteste kormányellenes tüntetők megpróbálták megrohamozni a városházát Belgrádban, a kísérletet a rendőrség állította meg könnygáz bevetésével. Eközben hangoztatják, hogy csalás történt a parlamenti választásokon decemberben, és új szavazást követelnek. Mi történik most Szerbiában, és mik a kilátások a közeljövőben?

A választáshoz vezető út

Szerbiában 2012-ben került kormányra a Szerb Haladó Párt (SNS), de 2017-től nyertek igazán dominanciát. Ekkor iktatták be ugyanis Aleksandar Vucic köztársasági és Ana Brnabic miniszterelnököt, mindketten párttagok.

A szerb politikai élet megosztottságát jól példázza, hogy többször is rendkívüli választásokat kellett összehívni, így 2020-ban, majd 2023-ban is. Most decemberben pedig előrehozottan zajlottak le a parlamenti és hozzákapcsoló regionális választások, mindössze húsz hónappal a legutóbbi után. Emellett a belgrádi városi tisztviselőket is most szavazták meg.

Az ellenzéki összefogás aztán májusban született meg egy tragédiából, “Szerbia az erőszak ellen” (SPN) néven. 4-én egy iskolában lövöldözött egy fiú, másnap pedig egy felnőtt férfi nyitott tüzet autójából. A két eset összesen tizenhét halálos áldozatot számlált.

Szerbiának most erre van szüksége. Ez a hatalmas tüntetésekből derült ki. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem fogja teljesíteni az utcán élő emberek egyetlen követelését sem, mi mindannyian – Európa-párti pártokként – úgy döntöttünk, hogy összefogunk, és megtesszük azt, amit az emberek már évek óta követelnek tőlünk

– mondta Borko Stefanovic, a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke.

Aztán decemberben következett az előrehozott választás. A személyi kultusz az SNS rovására jelent meg, hiszen a CRTA választási elemzőintézet adatai szerint az emberek 60 százaléka úgy gondolja, ha az SNS-re szavaz, Vucicra szavaz, annak ellenére, hogy ő maga köztársasági elnökként nem is lehet jelölt.

Az SNS mégis tarolt a választásokon

A Szerb Haladó Párt a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg, ezzel ismét abszolút parlamenti többségre tett szert. Az SPN 23,5 százalékot ért el, míg a harmadik helyen a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 6,5 százalékkal. A parlamentbe az SNS adatai alapján bekerült még a jobboldali Remény koalíció (4,9 százalék), valamint A nép egy hangja nevű pártfüggetlen lista (4,7 százalék). A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is elérte a szükséges öt mandátumot, így ők is bejutottak a törvényhozás 250 képviselője közé.

“Az én feladatom az volt, hogy mindent megtegyek az abszolút többség biztosítása érdekében” – mondta Vucic győzelmi beszédében.

A győztes pártot viszont azonnal meg is vádolták választási csalással. A Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió közleményében azt írta, hogy “súlyos szabálytalanságokat, többek között szavazatvásárlást és szavazóurnák kitömését tapasztalták”. Az ellenzéki képviselők azzal vádolták az SNS-t, hogy politikai célokra használja fel a közpénzeket, a választásokat figyelő CRTA pedig a szavazás előtt a “pluralizmus krónikus hiányáról” panaszkodott Szerbiában.

Emellett az is rengetegen állítják, hogy Bosznia-Hercegovinából többezer embert utaztattak Belgrádba, hogy jogtalanul vegyenek részt a szavazáson.

Ellentmondásos jövőkép

Az SNS hivatalos álláspontja szerint EU-párti, Szerbia pedig 2012 óta próbál csatlakozni az Unióhoz, egyelőre azonban elbírálás alatt áll. A csatlakozás egyik fő akadálya, hogy mind az EU, mind az Egyesült Államok elvárná Vucictól, hogy rendezze kapcsolatát Koszovóval. Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét, azóta pedig az ENSZ több mint száz országa elfogadta önálló államnak – Szerbia azonban nem. És a politikai irányultság szempontjából nehezen behatárolható SNS sem valószínű, hogy megteszi. Amennyiben mégis, azzal saját szavazói ellen menne.

Emellett égető belpolitikai probléma a közbiztonság is. Az ellenzék szerint a májusi gyilkosságok a Vučić úr, az SNS és a médiában lévő szövetségeseik által támogatott retorikai és fizikai erőszak kultúráját tükrözik. Ez a kijelentés persze ebben a formában nagyon elrugaszkodott, az viszont tény, hogy a jelenlegi kormány nem szentelt nagy figyelmet a közbiztonság és az utcai erőszak megzabolásának.

Az ellenzék pedig mérgesebb, mint valaha. Mindennaposak a nyilvános demonstrációk, hét ellenzéki személyiség pedig éhségsztrájkba lépett.

“Vučić szavazatok ezreit lopta el” – mondta Marinika Tepic, az egyik éhségsztrájkoló a vasárnapi tüntetésen a BBC balkáni tudósítójának.

A választási bizottság szerdán bejelentette, hogy a választást az országosan 8000 szavazóhelyiségből mintegy 30-ban megismétlik. A nyugat-európai álláspont szerint a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádak “elfogadhatatlanok” egy olyan ország számára, amely az EU-hoz szeretne csatlakozni.

Érdemes elolvasni:

• Ez lenne Putyin nácitlanítása? A Wagner-csoport pont egy náci nevet vett fel
• Ukrajna a toborzott orosz katonák 40%-át likvidálja félévente