Budapestet a világ második legjobb buliközpontjának választották
A The Travel összeszedte a világ 10 legjobb partivárosát a Consumer Choice éjszakai élet indexe alapján. Budapest előkelő helyen szerepel, több kedvelt fővárost maga mögé utasítva.
A Consumer Choice éjszakai élet indexének segítségével állította fel a világ legjobb bulivárosainak tízes listáját a The Travel turisztikai magazinoldal. A pódiumon Bukarest található, mint a harmadik legjobb éjszakai életet nyújtó város, Budapest a második helyre, Berlin pedig az első helyre került.
A The Travel leírása szerint Budapest híres romkocsmáiról és termálfürdőiről. A romkocsmák elhagyatott épületekben találhatók, eklektikus dekorációval, össze nem illő bútorokkal és vibráló falfestményekkel. A termálfürdők némelyike pedig éjszaka nyüzsgő bulihelyszínné alakul át. Zene tekintetében Budapesten mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb szórakozási formát: a jazzkluboktól a retro diszkókig a magyar főváros mindenkinek tartogat valamit.
A The Travel minden városból kiemelte a legérdekesebb, legvonzóbb éjszakai bulilehetőségeket, helyszíneket. Budapest esetében a leghíresebb éjszakai látványosságnak a Spartyt választotta, ami a Széchenyi fürdő éjszakai fürdőpartija. Bárnak a 360 Bart ajánlotta, szórakozóhelynek pedig a Szimpla Kertet.
A világ 10 legjobb buliközpontja a The Travel szerint
- Berlin, Németország
- Budapest, Magyarország
- Bukarest, Románia
- Szöul, Dél-Korea
- Santiago De Chile, Chile
- Brüsszel, Belgium
- Buenos Aires, Argentína
- Párizs, Franciaország
- Madrid, Spanyolország
- Isztambul, Törökország
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Elképesztő eseményen ment keresztül egy galaxis, a csillagászok pedig lencsevégre kapták
Hamarosan számos új helyszínre juthatunk el a Budapest Airportról
Budapest a világ 50 legjobb városa között a Time Out listáján
Putyin parancsnokai állítólag öngyilkosságra kényszerítik saját katonáikat
Oroszpárti román elnökjelölt Georgescu ismét támadásba lendült a magyarság ellen
A Nagy Piramis: már a későbbi ókori tudósoknak sem sikerült megválaszolni, hogy kik, hányan, hogyan és miért építették