A temetőkben valójában virágzik az élet
Persze nem az embereké. A temetők kutatások szerint azonban menedéket nyújtanak számtalan kisebb állatnak és növénynek.
A IFL Science szerint az általuk támogatott biológiai sokféleség vigaszt nyújthat a gyászolóknak.
Lehet, hogy a temetőkről először a halál jut eszünkbe, de kutatások szerint ezek a gyakran zöld, csendes és háborítatlan helyek értékes élőhelyet biztosíthatnak a városi területek vadon élő állatvilágának. Egy új tanulmány szerint még a nem őshonos fajoknak is hasznosak lehetnek; az olasz girbegurba csiga például jól megtelepedett néhány nagyobb berlini temetőben.
A tanulmány szerzői azt írták, a hygromia cinctella már jól megtelepedett a két nagyobb vizsgált temetőben, Wilmersdorfban és a Buschkrugalleeban. A régi helyőrségi temetőben egyetlen élő egyedet, a Turiner Strasse temetőben pedig csak egy régi üres héjat találtak, ami arra utal, hogy a kisebb temetők kedvezőtlenebbek számukra.
Kiderült, hogy az emberek nem csak halott szeretteik miatt járnak a temetőbe
Egy 2022-es tanulmányban a kutatók leírták, hogy a temetők gyakran nagy biodiverzitást rejtenek, ami valójában motivációt jelenthet az élők számára a temetők látogatására. Felméréseket végeztek, hogy kiderítsék, miért látogatják az emberek a temetőket, a legnépszerűbb válaszok között a gyász mellett a természet szeretete és a történelmi érdeklődés is szerepelt.
Az eredmények azt mutatták, az emberek a temetőkben különösen a vadon élő állatokat, a magányt és a növényzetet kedvelik. Tehát a természettel való interakció még a gyászoló emberek számára is vigaszt jelent.
Az eredmények aláhúzzák a temetők mint többdimenziós helyek fontosságát, és toleranciát jeleznek a holt fák mint fontos vadon élő állatok élőhelyének bevonásával szemben. A temetők az emberek és a természet közös élőhelyei, a fejlesztésükre irányuló stratégiáknak a társadalmi-demográfiai háttér mellett a temetőlátogatások okait is figyelembe kell venniük.
Milyen veszélyekkel néz szembe a városi élővilág?
A temetők néha a városok legzavartalanabb földterületei, ami a biológiai sokféleség megőrzésének egyik fókuszpontjává teszi őket. Egy 2019-es áttekintés öt kontinens adatai alapján vizsgálta meg szerepüket, és megállapította, hogy a temetők és a temetőkertek jelentős természetvédelmi szerepet játszanak, gyakran ritka és veszélyeztetett fajok számára menedékhelyként működnek.
Megállapították, hogy a temetőkre támaszkodó növény- és állatvilágot fenyegető legfontosabb veszélyek a gyepterületek csökkenése, a kaszálással és fakitermeléssel járó intenzívebb földgazdálkodás, valamint az invazív fajok behurcolása. Ezek elkerülése érdekében azt javasolják, hogy térjünk vissza a temetők spirituálisabb szemléletéhez.
„Mivel a temetőkben a természetvédelem és a spiritualitás szorosan összefonódik, e menedékhelyek megőrzése szakrális szellemiségük helyreállításával, a helyi lakosság figyelmének felhívásával e területek természeti értékeire, valamint a természetes növény- és állatvilág számára megfelelő élőhelyeket biztosító, célzott kezeléssel érhető el” – írják a szerzők.
Tehát, ha legközelebb egy temetőben járunk, engedjük el a tekintetünk a sírkövekről, és lehet, hogy a halálra való emlékezés közben azt tapasztaljuk, hogy az élet is körülvesz minket.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van