Hol lehet, és mi történt Mu elveszett kontinensével?

A tudomány fejlődése ellenére csak bizonyos mértékig tekinthetünk vissza a múltba. Így az ősi történelem egyes fejezetei valószínűleg örökre rejtélyesek maradnak, és valószínűleg sohasem tudjuk igazsággal betölteni a legendák és mítoszok helyét. Vegyük például Lemúria rég elveszett kontinensét, amelyet Mu néven is ismerünk. Ez egy hatalmas földterület, amely elméletileg 50-12 ezer évvel ezelőtt létezett a Csendes-óceánban.

A teória hívei szerint északon Hawaiitól a Húsvét-szigeten át egészen Mikronéziáig húzódott. Azt is állítják, hogy egy fejlett civilizációnak, a naacaloknak adott otthont, akik nagy városokat építettek rajta, valamint kolóniákat a határain túl. Állításuk szerint Mu virágkorában mintegy 64 millió embernek adott otthont, írja az Indy100.

Valamikor az utolsó jégkorszak vége felé azonban az egész kontinenst egy kataklizmikus esemény elpusztította lakóival együtt. Ez a katasztrófa a Mút és a naacalokat a tenger mélyére taszította. Ez megint csak azok szerint van így, akik hisznek abban, hogy léteztek. A hangsúly pedig azon van, hogy nincs valódi bizonyíték arra, hogy tényleg léteztek.

Téveszme, vagy lehet alapja?

“Mu földje”, mint fogalom először Augustus Le Plongeon brit-amerikai utazási író által jelent meg az 1800-as évek végén. Kijelentette, hogy több ősi civilizációt, köztük Egyiptomot és a közép-amerikaiakat is Mu menekültjei hozták létre. Le Plongeon a mexikói Yucatán régióban található maja romok vizsgálata után tette a sokakat megböbbentő állításokat.

Lefordította a szent maja könyv, a Popol Vuh első példányait, és ekkor ‘jött rá’, hogy ez az ősi civilizáció régebbi, mint Görögország és Egyiptom. Le Plongeon felvetette, hogy az ókori Egyiptom civilizációját valójában “Mú királynő”, az elveszett kontinensről menekült uralkodó alapította.

A James Churchward által rajzolt Mu elveszett kontinense Churchward 1928-as könyvében. Fotó: Wikimedia Commons

Eközben más menekültek állítólag Észak-Amerikába, Közép-Amerikába és Dél-Amerikába menekültek, és ők lettek a maják. Sőt, az író és fotográfus azt is felvetette, hogy a “maják Mu földje” a mitikus Atlantisz valódi identitása. Le Plongeon elképzeléseit aztán barátja, a skót író James Churchward az 1920-as évek végén és az 1930-as években kiadott könyvsorozatában továbbfejlesztette, bár szerinte Mu a Csendes-óceánban található.

Churchward azt állította, hogy 50 évvel azelőtt, amikor katonaként szolgált Indiában, összebarátkozott egy magas rangú templomi pappal, aki megmutatott neki egy sor ősi, napégette agyagtáblát. Ezeket állítólag egy rég elfeledett “naga-maya nyelven” írták, amelyet Indiában csak két másik ember tudott olvasni. Churchward elmondta, hogy megígérte, hogy restaurálja és gondozza a táblákat, ha a pap segít neki megfejteni a jelentésüket. Miután megtanulta a nyelvet a paptól, rájött, hogy a táblák “onnan származnak, ahol az ember először megjelent, azaz Múról”.

‘Logikus’ magyarázat

Ezután állítólag azt állította, hogy a földterület keletről nyugatra több mint 8000, északról délre pedig több mint 4800 kilométeres volt, tehát nagyobb volt, mint Dél-Amerika. Azt is elmondta, hogy a titokzatos táblák szerint Mu “szinte egyetlen éjszaka alatt teljesen eltűnt” egy sor földrengést és vulkánkitörést követően.

A szétesett föld beleesett a nagy tűzszakadékba és 130 millió négyzetkilométernyi víz borította be.

Állítása szerint azért, mert a sziget fő anyaga a gránit volt, ami méhsejt-szerű struktúrákat alakított ki. Ezeket aztán erősen robbanékony gázok töltötték ki, vagyis a vulkánkitöréseket követően önmagukba omlottak, ami miatt a sziget összeomlott és elsüllyedt.

Eddig nem találtak bizonyítékot az elveszett kontinensről az óceán fenekén, de a Mu-elmélet néhány híve úgy véli, hogy a naacal-kultúra egy apró maradványa még ma is látogatható.

Nan Madol romjai. Fotó: NOAA

Ők a mikronéziai Nan Madol romjaira mutatnak, egy hihetetlen komplexumra, amely ember alkotta kőszigetekből áll, és egy víz alá merült korallzátony felett lebeg. A Nan Madolt övező nagy rejtélyek egyike, hogy senki sem tudja, ki építette, azonban számos elmélet létezik a struktúrák létezésének magyarázatára.

Az egyik ilyen történet szerint úgynevezett “építőmesterek” építették, akik egy nap megjelentek, és mágikus erővel a levegőbe emelték és a helyükre tették a tömböket, szinte mintha lebegtetni tudták volna őket.

Ezért egyesek szerint Nan Modal Mu utolsó megmaradt, víz feletti töredéke.

A History Channel The Unexplained című műsorában egy kutató azt mondta:

Amikor a Mu elveszett kontinensének kereséséről van szó, az olyan helyek, mint a Nan Madol, valóban azt sugallják, hogy sokkal több lehet az óceán fenekén, mint amennyire gondolnánk.

Ha semmi más nem igaz a történetből, ez az állítás talán igen.

Érdemes elolvasni:

• Különleges régészeti lelet: 1,3 méter hosszú az 500 éves kard, de a gazdája is hatalmas volt
• Melyik volt a legtávolabbi hely, ahová valaha is eljutottak a vikingek?