A mükénéi civilizáció lenyűgöző története

Mükéné maradványai. Fotó:

A mükénéi, az egykor virágzó civilizáció rejtélyeinek megfejtése nagy kihívást jelent a kutatók számára. Az összeomlásuk körüli rejtély, amelyet a nagy paloták Kr. e. 1250 körül bekövetkezett pusztulása jelez, a mai napig vita tárgya a történészek között.

Míg egyesek a dórokhoz hasonló hódítóknak tulajdonítják bukásukat, a legtöbben ma már az éghajlatváltozásra és a természeti katasztrófákra mutatnak rá, mint jelentős tényezőkre. A kedvezőtlen események sora a földrengésektől a terméskiesésig a város teljes elnéptelenedéséhez vezetett. A tengerszint felett 280 méterrel fekvő Mükéné városa természetes védművekkel büszkélkedhetett az impozáns hegyek között. A legenda szerint Agamemnón, egy mitikus király palotája is ott volt, akinek létezését azonban máig sem erősítették meg.

A mükénéieket gyakran tartják az első görögöknek, de a minósziaktól örökölték ezt a címet, számol be az Ancient Origins. Ezen civilizációk közös kulturális vonásai és kereskedelmi kapcsolatai megalapozták az ókori Görögország későbbi fejlődését.

Az olyan görög hősök, mint Perszeusz, aki legyőzte a Medusza nevű Gorgót, összefonódtak a mükénéi történelemmel, ugyanis a város alapítója a monda szerint ő maga volt. Heinrich Schliemann felfedezései Homérosz eposzai által vezérelve tárták fel ezt a fejlett civilizációt. Eközben pedig Mükéné masszív kövekből épített küklopikus falai egy mára elfeledett építészeti stílusról tanúskodnak. Mükéné történelmének felfedezése során egy mítoszokba burkolt civilizációval szembesülünk.