164 új bolygó a lakható világokat kereső obszervatórium célpontja

A nagy csillagászati küldetések tervezése rendkívül hosszú folyamat. Egyes esetekben, mint például a már működő James Webb űrteleszkóp esetében, szó szerint évtizedekig is eltarthat. Ennek a tanulási folyamatnak a része annak megértése is, hogy a küldetést mire tervezik. Egy listát összeállítani arról, hogy mit kell keresni bonyolult folyamat, és a nagyobb küldetéseknél tudósok csoportjai dolgoznak együtt, hogy meghatározzák, szerintük mi lesz a legjobb a küldetés számára.

Ennek szellemében a Berkeley Egyetem és a Riverside Egyetem kutatócsoportja egy új tanulmányban bemutatja az exobolygók olyan adatbázisát, amelyek méltók lehetnek a NASA új obszervatóriumának, Habitable Worlds Observatory (HWO) figyelmére.

A csillagászat tízéves felmérései számos ambiciózus projekt kiindulópontját jelentik, és az Astro2020 Decadal Survey nem is okozott csalódást. A NASA-t egy olyan 6 méteres űrteleszkóp kifejlesztésére motiválta, amely nagy kontrasztú megfigyelésekre képes optikai, infravörös és ultraibolya hullámhosszon, írja a Universe Today.

Ez a projekt HWO néven vált ismertté. Elsődleges feladata 25 különböző exobolygó megfigyelése anyacsillaguk lakhatósági zónájában, illetve ezeken bioszignatúrák keresése. Lényegében ez lesz az emberiség legjobb földönkívüli keresője. Miközben nem keres bioszignatúrákat, általános csillagászati tevékenységet is végezhet, de a küldetése szempontjából döntő fontosságú tudnia, milyen bolygókat kell megnéznie.

A projekt ezen részének megoldására a NASA Exoplanet Exploration Program nevű projektje 164 olyan exobolygó listáját dolgozta ki, “amelyek feltételezett exo-Földként a HWO számára a legkönnyebben elérhetők”. Ez a megközelíthetőség elsősorban a bolygó anyacsillagának jellemzőivel függött össze, de az attól való távolságot is figyelembe vették.

Bár ezek a jellemzők hasznosak a mérlegeléshez, még rengeteg más tényező is befolyásolja, hogy egy bolygó lakható-e vagy sem. Ezek közé tartozik a kitörések gyakorisága és bizonyos elemek bősége magában a csillagban. Az új katalógus pedig pontosan ilyen információkat tartalmaz.

Akár mi is segíthetünk majd a kutatásban

A szerzők által gyűjtött mérések konkrétan öt kategóriába sorolhatók, azonban mindegyik kategóriában rengeteg ‘árnyalat’ van. A kutatók például 1700 csillagászati elembőség-mérést gyűjtöttek 14 különböző elemre vonatkozóan. A katalógusban szereplő 168 csillagból azonban csak 41-re találtak röntgensugár-kibocsátási adatokat.

Az adatok hiánya nem meglepő, mivel egyszerűen más nyilvánosan elérhető forrásokból gyűjtöttek adatokat. Ezek némellyikének figyelme több ezer csillagra terjedt ki, és nem jutott nagy figyelem azokra, amelyekre ebből az adatsorból szükség volt. Ezenkívül az adatok különböző helyekről érkeztek.

Még magát az adatbázist is egy hasonló adatbázisról mintázták, amelyet eredetileg két másik nagy obszervatórium, a LUVOIR és a HabEx számára fejlesztettek ki. Mindegyiknek megvan a maga szakterülete, és bár van némi átfedés a HWO-val, az ezeket a küldetéseket meghatározó adatok nem voltak elég teljesek.

A projekt teljes kidolgozása és a HWO céljainak véglegesítése még mindig várat magára. A szerzők rámutattak, hogy ez a dokumentum csak az első a sok közül, amelyek segítenek majd konkretizálni, hogy mire lesz képes az új obszervatórium. Szerencsére az általuk készített katalógus szabadon hozzáférhető, így minden érdeklődő felfedezheti az általuk gyűjtött adatokat, és potenciálisan hozzájárulhat a dolgozat végén meghatározott jövőbeli munkák egy részéhez.

Érdemes elolvasni:

• Milyen szaga/illata van a világűrnek?
• Az élet építökövei a Vénusz kénsavfelhőit is kibírják