Több emberi faj élt a Földön, mint gondolnád

A legtöbben ismerik a mai ember közvetlen ősét, a homo sapienst, illetve a neandervölgyit, esetleg a homo erectust. Pedig ennél sokkal több emberi fajt találunk a Föld történetében.

A Homo sapiens mellett még legalább nyolc másik faj járt a Földön nemzetségünkből. Az IFL Science pedig összeszedte és bemutatta őket. Mindezek (beleértve minket is) a Homo nemzetségbe tartoznak, ami az ember latin nevéből származik. A homininok nevű csoport nem tévesztendő össze a hominidákkal – utóbbi a modern emberre és a többi élő emberszabású majomra vonatkozik.

Ne feledjük, hogy e fajok egyike sem fejlődött ki közvetlenül egymásból lineárisan. A H. erectus nem változott hirtelen H. sapiensszé egy nap. Az emberi családfa kusza, mélyen összefonódott és összetett – nem beszélve arról, hogy a töredékes fosszilis feljegyzések miatt tele van hézagokkal.

Sokat tudunk azonban néhány Homo fajról, amelyek az elmúlt néhány millió év során bejárták a bolygót.

Homo habilis

A nemzetség legkorábbi ismert tagja a Homo habilis, amely több mint 2,4 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. E faj fosszíliáit a mai Tanzánia, Kenya, Etiópia és Dél-Afrika területén fedezték fel, egykor Kelet- és Dél-Afrika jelentős részét elfoglalták.

Az emberszabásúak evolúciójának történetében kulcsfontosságú szereplő, mivel agyuk nagyobb volt, mint a többi majomé, ami jelentős mérföldkövet jelentett az összetett viselkedés kialakulásában. Ügyes kőszerszámkészítők voltak. Miután ez az úttörő faj megjelent a színen, az emberi evolúció felgyorsult.

Homo rudolfensis

2,4-1,8 millió évvel ezelőtt élt, nagyjából egy időben a H. habilisszel Afrika hasonló részein. Anatómiai szempontból is viszonylag hasonlítottak, bár a fosszilis bizonyítékok szerint e fajnak jelentősen nagyobb koponyája volt. Ez a hasonlóság vitákhoz vezetett a paleoantropológusok között a korai homininok osztályozásáról és evolúciós kapcsolatáról.

Homo erectus

Vitathatatlanul a valaha élt egyik legjelentősebb és legsikeresebb hominin. Ez élt a leghosszabb ideig, a bizonyítékok szerint körülbelül 1,89 millió és 110 000 évvel ezelőtt. Ez majdnem 2 millió év, szemben a modern emberrel, aki csak 200 000-300 000 éve létezik.

A H. erectus az első ismert hominin, aki kivándorolt Afrikából. Ez a teljesítmény hatalmas földrajzi elterjedést biztosított a fajnak: a fosszíliák szerint Afrikát, Ázsiát és Európát is bejárta. Van némi bizonyíték arra is, hogy a H. erectus volt az első faj, amelyik képes volt a tüzet uralni.

Homo antecessor

Körülbelül 800 000 és 1,2 millió évvel ezelőtt élt Európában. Hivatalosan a modern ember és a neandervölgyiek utolsó közös őseként írták le őket. Későbbi munkák kimutatták, hogy ez nem egészen így volt, bár a hominin egy olyan ágáról van szó, amely közvetlenül a modern ember és a neandervölgyi ember közötti szakadás előtt alakult ki.

Homo heidelbergensis

A fosszíliák azt mutatják, körülbelül 700 000 és 200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában, Európában és valószínűleg Ázsiában. A faj a korábbi és a későbbi fajoknál megfigyelhető tulajdonságok keveréke volt. Sokoldalú és átmeneti hominin volt, amely viszonylag nagy agyvelővel rendelkezett, kifinomult szerszámokat tudott készíteni, és változatos környezeteket lakott.

Homo naledi

Maradványait először 2013-ban fedezték fel a dél-afrikai Emberiség Bölcsőjében található Rising Star-barlangrendszer feltárása során. A korai munkák arra engednek következtetni, hogy több millió évvel ezelőtt élt, köszönhetően viszonylag kis agyméretüknek. A későbbi kormeghatározás azonban kimutatta, hogy mintegy 250 000 évvel ezelőtt átfedésben voltak a Homo sapiensszel.

A faj a kihalt emberek egyik legvitatottabb szereplőjévé vált. A Rising Star-barlangrendszerben sziklarajzok és díszített sírok találhatók, amelyeket egyesek szerint a H. naledi készített. A barlang arra is utal, hogy a faj eltemette halottait, valamint fejlett érzelmi intelligenciával rendelkezett.

Ez az állítás figyelemre méltó, mivel a N. naledi agya nem sokkal volt nagyobb, mint egy csimpánzé. Sok paleoantropológus épp ezért kételkedik is benne.

Homo floresiensis

Az egyik legkülönlegesebb hominin. A hobbitnak becézett faj alig több mint 1 méter magas volt, és icipici agya volt.

Az indonéziai Flores szigetén éltek mindössze 100 000-50 000 évvel ezelőtt, amíg a modern emberek meg nem érkeztek a térségbe. Ez azt jelenti, hogy van rá esély, hogy élőben is találkoztunk ezzel a fajjal.

Homo neanderthalensis

Közismertebb nevén a neandervölgyiek egy kicsit olyanok, mint a H. sapiens testvérfaja. Genetikailag 99,7 százalékban azonosak vagyunk, és élesen látszik, hogy a fajok között újra és újra féktelen kereszteződések történtek.

Az elmúlt években a neandervölgyieket gyakran a H. sapiens nehézkes szemöldökű, ősember unokatestvérének ábrázolták. Azonban egyre több bizonyíték bizonyítja, hogy művészi képességűek, alkalmazkodóképesek és rendkívül intelligensek voltak.

Körülbelül 40 000 évvel ezelőtt haltak ki, a tudósok által hevesen vitatott okok miatt. Egyes antropológusok szerint az éghajlatváltozás vagy egy járvány kitörése okozhatta a kihalásukat, míg mások a Homo sapiensre hárítják a felelősséget, amiért az Afrikából való vándorlásuk során kiszorította őket a versenyből, vagy trópusi betegségeket hozott be. Egyesek még azt is állítják, hogy a neandervölgyiek pusztulását a modern ember által elkövetett népirtás okozhatta.

Homo sapiens

Végül, de nem utolsósorban a H. sapiens, amelynek a modern ember is egy alfaja. Körülbelül 300 000-200 000 évvel ezelőtt alakult ki, de csak 100 000 évvel ezelőtt vált az agyuk formája a mai egyedekhez hasonlóvá. Először Afrikában jelent meg, majd a Föld minden kontinensét benépesítette.

Ők a Homo nemzetség egyetlen élő tagja – méghozzá véglegesen.

Érdemes elolvasni:

• Hogyan védekeztek a szamurájok a mongolok ellen?
• Tényleg halálos beteg lesz, aki Pompeii műtárgyait tulajdonítja el?