A 2000 éves késen lévő véset Dánia legrégebbi rúnája lehet

Egy régész Funen szigetén felfedezett egy sírt, amelyben egy kést is talált. A késre a „hirila” feliratot vésték, amely sokatmondón annyit tesz, „kis kard”.

A The Guardian összegzése alapján a felfedezett kés közel 2000 éves lehet. A kutatók úgy vélik, hogy a rajta szereplő vésetek a legrégebbi rúnák, amelyeket valaha Dániában találtak.

Üzenet egy apró kardon

Dánia legkorábbi írott nyelvének ábécéje rovásírás volt – persze a magyarokétól nagyban eltérő, de hasonló küllemű. Ilyen betűtípussal vésték a feliratot egy 8 cm-es vaskésbe, amelyet egy sírban találtak egy urna alatt, a Funen-szigeten található Odense város közelében. Az öt, egyenként körülbelül 0,5 cm magas, három barázda által követett írásjel a „hirila” szót írja, ami ó-norvégül „kis kardot” jelent.

Egy 1865-ben a közelben talált feliratos csontfésűvel együtt ezek a legrégebbi rúnák, amelyeket Dániában valaha találtak. Jakob Bonde, a város múzeumi kurátora és régész, aki a felfedezést tette, elmondta, hogy először azt hitte, hogy egy közönséges késről van szó, mivel a rúnák nem voltak láthatóak. De miután a restaurátorok megtisztították, világossá vált, hogy egy szót tartalmaz.

„Olyan, mintha egy üzenetet kaptunk volna a túlvilágról, a múltból. Rendkívüli lelet ez számunkra, és mond valamit a legkorábbi skandináv nyelv fejlődéséről” – mondta. „Nekem személy szerint pedig fantasztikus, hogy egy ilyen felfedezést tettem.”

A felirat feltehetően a késre utal, nem pedig a tulajdonosára. Róla ugyanis semmi mást nem tudni, csak azt, hogy valószínűleg magas társadalmi státuszú személy lehetett.

A kor skandináv divatja: légy római

„Egy olyan időszakban vagyunk, amikor Dániában sok kapcsolatunk volt a rómaiakkal, és a társadalomban magasan állók megpróbáltak rómainak tűnni, úgymond importáltak dolgokat, és római módon mutatták meg magukat. Minden, ami római volt, nagyon divatosnak számított” – magyarázta Bonde.

A kés, amelyet február 2-tól a Möntergaardenben található Odense-i Múzeumban állítanak ki, a helyszínen talált egyéb leletekkel együtt lesz látható.

Úgy vélik, hogy 800 évvel idősebb, mint a jütlandi Jelling-kövek, amelyek közül egyet Harald Bluetooth király állított fel 965 körül a szülei emlékére. A kő felirata, amelyet gyakran „Dánia születési bizonyítványaként” emlegetnek, Harald vívmányait írja le, és tartalmazza Skandinávia legrégebbi Krisztus-ábrázolását.

Nyelvészeti és társadalomtudományi jelentőséggel is bír a kés

Lisbeth Imer, a Dán Nemzeti Múzeum runológusa szerint a felfedezés segíthet többet megtudni a dán történelemről.

„Hihetetlenül ritkán találunk olyan régi rúnákat, mint amilyenek ezen a késen vannak, és ez egyedülálló lehetőséget kínál számunkra, hogy több ismeretet szerezzünk Dánia legkorábbi írott nyelvéről – és ezáltal a vaskorban ténylegesen beszélt nyelvről” – mondta.

„A történelemnek ebben a korszakában az írás-olvasás ismerete nem volt különösebben elterjedt, ami azt jelenti, hogy az írás-olvasás képessége különleges státuszhoz és hatalomhoz is kapcsolódott. A rovásírás korai korszakában az írni tudók egy kis szellemi elitet alkottak, és az ilyen emberek első nyomai Funen szigetén találhatók.”

Érdemes elolvasni:

• Megdöbbentően egyszerű eljárással készültek a Fülöp-szigetek tűzmúmiái
• Delphoi, az ókori világ közepe