Az űrből érkezett a segítség az egyiptomi piramisok rejtélyének megfejtéséhez

A Nílus egyik ősi ágán tett, mérföldkövet jelentő felfedezés megfejthette annak rejtélyét, hogyan épültek évszázadokkal ezelőtt az egyiptomi piramisok.

A mára kiszáradt vízfolyás, amely egykor Gízán keresztül vezetett, a piramisok építéséhez használt anyagok szállítására szolgálhatott.

A vízi út közelsége megmagyarázhatja azt is, hogy miért pont Kairónak ezen a részén van ennyi piramis. Az Indy100 beszámolója szerint a nagy mennyiségű vízzel képesek lehettek szállítani a kolosszális építményekhez szükséges építőelemeket.

A felfedezést Dr. Eman Ghoneim tette, aki az űrből származó radaros műholdas adatok segítségével tanulmányozta a Nílus-völgyet, amely egy “láthatatlan világot mutatott a felszín alatt”.

Vajon tényleg ez lehet az egyiptomi piramisok keletkezésének titka?

Az IFLScience-nek nyilatkozva Ghoneim elmondta: “Az ág valószínűleg nagyon-nagyon hosszú lehetett, de a szélessége is hatalmas volt néhány területen, akár fél kilométeres vagy még nagyobb, ami a mai Nílus-folyó szélességének felel meg. Szóval nem egy kis csatornáról beszélünk.”

A megszűnt vízfolyást, amely Gízától Fajjúmig futott, Ahramat-ágnak nevezték el, és elképesztő, 38 különböző piramis helyszínén haladt keresztül.

Azonban annak megerősítése nélkül, hogy a folyó aktív volt-e a Régi és Középső Királyság idején, körülbelül 4700 évvel ezelőtt, nem lehet teljes mértékben meghatározni, hogy a vizet használták-e a piramisok építéséhez.

Az egyik jel arra Ghoneim szerint, hogy ezek a piramisok “pontosan az általunk talált ág partján helyezkedtek el”, ami azt jelentheti, hogy “völgytemplomok” voltak, amelyek ősi kikötőként működtek.

A kutatás talán nem csak a piramisok titkait tárja fel, hanem az ókori Egyiptom olyan részeit is, amelyek már rég elvesztek, mivel a városok eltűntek, amikor a Nílus természetes módon vándorolt.

Ghoneim hozzátette: “Ahogy az ágak eltűntek, az ókori egyiptomi városok és települések is eliszaposodtak és eltűntek. Ezért valójában fogalmunk sincs, hogy hol találjuk meg őket.”

Érdemes elolvasni:

• Az ókori világ leghatalmasabb obeliszkje, mely kifaragása után mégis a bányában maradt: Asszuánban jártunk
• Régiségek sorát tárták fel a szakkarai sírokban