Egy 12 évesnek sikerült újraalkotnia Arkhimédész híres halálsugarát

Egy nyolcadik osztályos kanadai diák olyat tett, melybe sokan belebuktak már: pontot tett az Arkhimédész munkásságával kapcsolatos régóta húzódó történelmi vita végére. A fiú ugyanis sikeresen bebizonyította, hogy az ókori görög polihisztor által tervezett úgynevezett „halálsugár” valóban működőképes volt. A találmányt állítólag i.e. 213-ban vetették be, hogy Szirakúza ostroma során elpusztítsák vele a rómaiak flottáját.

Régi vita

A módszer, mely állítólag a Nap sugarait használta fel az ellenséges hajók elégetése céljából, valószínűleg a római haditengerészet elleni terv részét képezte, és számos halálos áldozatot követelt – írja az IFL Science. Ám a történészeknek régóta nem sikerült megegyezésre jutniuk azzal kapcsolatban, ez az egész valóban megtörtént-e.

Hogy eloszlassa a kételyeket, a 12 éves Brenden Sener elkészítette a találmány kicsinyített változatát. Arra a következtetésre jutott, hogy a koncepció abszolút működőképes, és minden bizonnyal a csatában is alkalmazták.

“Arkhimédész Karma” nagyjából 1600-ban megjelenítve egy falfestményen.
Forrás: Wikimedia Commons

Szirakúza ostroma i.e. 213-tól 212-ig tartott. Hogy visszaszorítsák az előrenyomuló ellenséges római hadihajókat, a Szicília szigetén található hellenisztikus város lakói Arkhimédész találmányaihoz fordultak. Ezek egyike volt az úgynevezett „Arkhimédész Karma”, mely állítólag kiemelte a vízből a hajókat, hogy aztán a mélybe dobja őket. Lukianosz feljegyzései szerint pedig Arkhimédész tükröket is elhelyezett a szirakúzai öböl mentén, hogy a napsugarakat az ellenség hajóira irányítsa, amitől azok lángra lobbantak.

Míg néhány tudós, köztük René Descartes is elutasította a teóriát, az egész ötletet fikciónak minősítette, megint mások már korábban is megkísérelték újra alkotni a fegyvert. Ám próbálkozásaikat eddig még a mostanihoz hasonló siker nem koronázta.

Arkhimédész után szabadon

Ellenséges római hadiflotta hiányában Sener kénytelen volt homorú tükrök és LED-es lámpák segítségével rekreálni Arkhimédész találmányának asztali verzióját.

A folyamat során sikerült tükrei segítségével egy 50 wattos hőforrást úgy a kartonpapírra irányítania, hogy annak hőmérséklete 2 fokkal megnövekedett. Ez a növekedés egészen három tükör bevetéséig volt ennyi. Negyedik tükör alkalmazásakor már további 8 fokot ugrott a papír hőmérséklete.

Amikor pedig megismételte a kísérletet egy 100 wattos lámpával, arra jutott, hogy 4 fokkal emelkedett tükrönként a hőmérséklet, szintúgy a három lámpás határig. A negyedik tükör újabb 10 fokkal dobta meg az értéket.

Frederik van Valckenborch: Szirakúza veszte (1566-1623)
Forrás: Wikimedia Commons

„A gyakorlatban szerzett tapasztalom alapján egyetértek a Massachusettsi Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportjának azon korábbi eredményével, hogy egy kellőképp erőteljes hőforrás és több nagy tükör segítségével, melyek tökéletesen összpontosítanak az adott célpontra, létrejöhet a robbanás” -írja a fiatal tanulmányában.

Azt is hozzátette, bár a Halálsugár Szirakúzában való használata a történeti leírások alapján megtörténhetett, azonban az ókori filozófusok könyveiben leírtakon kívül nem találtak régészeti bizonyítékot Arkhimédész találmányának bevetésére vonatkozóan.

Munkája eredményeként Sener több rangos díjat is elnyert, többek között a London Public Library A Gyermekek Tudományos Munkájának Inspirálásáért kitüntetését is.

Ez is érdekelheti:

Miről híres Asszuán? Nem, nemcsak arról, hogy ha lebombáznák az Asszuáni-gátat, akkor egész Egyiptomot elsöpörné a Nílus

Nero óriási, forgó ebédlőterme tényleg nem kitaláció volt