Mi történne velünk, ha a Föld a Jupiter körül keringene?

Képzeljük el a mindennapi apokalipszist. Vulkánkitörések, szökőárak, aszteroida záporok. Minden nap egy küzdelem lenne a túlélésért. Ez lenne a Föld sorsa a Jupiter egyik holdjaként. De miért talál el minket ennyi aszteroida? Túlélhetnénk földalatti bunkerekben? És mekkora károkat okozna a Jupiter gravitációja?

Most, hogy a Jupiter 80. holdja lettünk, nézzük körül a környéken. A Jupiter a Naprendszerünk legnagyobb bolygója. Olyan nagy, hogy a Föld több mint 1300-szor elférne benne. Így ha lekicsinyítenénk őket, a Föld egy szőlőszem lenne, a Jupiter pedig akkora, mint egy kosárlabda. A What If beszámolójából kiderül, mennyire jó ötlet is ez valójában

Nem a Jupiter mellett van a helyünk

A kilátás tagadhatatlanul csodálatos lenne. A Jupiter hatalmas darabot foglalna el az égboltból. De ez az egyetlen pozitívum, ugyanis hamar feltűnne mindenkinek, milyen hideg van. Ez azért van, mert a Jupiter 778 millió km-re van a Naptól. Ez 25-ször kevesebb fényességet és 25-ször kevesebb hőt jelent, mint most. És ez csak egy kis ízelítő abból, ami megváltozott.

Ha itt akarunk túlélni, a föld alá kell mennünk. Gondoskodnunk kell arról, hogy a bunker megbízható áramforrással, megbízható légszűrő rendszerrel, valamint bőséges élelmiszer- és vízkészlettel rendelkezzen. A farmok, amelyeket a föld alatt létesítenénk, tápanyagban gazdag vizet és mesterséges fényt használnak a növények termesztéséhez a szokásos talaj és napfény helyett. És igen, a napfény is nagyon fog hiányozni. Ráadásul a föld alatt a D-vitamin hiánya is probléma lesz, így érdemes a túlélők étrendjébe halat is beiktatni.

Az akvapónia segítségével a halak és a növények együtt tenyészthetők, akár beltérben is. A halfogyasztás biztosítja a szervezet számára a nélkülözhetetlen D-vitamint, amire talán mindennél nagyobb szüksége lesz. Ez mind borzasztó sok munkának tűnik, de senki sem akarna a felszínen élni. Ott ugyanis mindennapos apokalipszis van.

Nem érdemes kint maradni

A Jupiter más közeli holdjainak gravitációs vonzása – nem is beszélve magáról a bolygóról – rendkívüli árapályerőket generálna. Az egész világ szó szerint szétesne. Az időjárás-jelentés hétfőre földrengést jelezne. Kedden vulkánkitöréseket. Szerdára szökőárt. Hétvégére pedig a legrosszabb következik, azaz aszteroida becsapódás.

A Jupitert havonta 12-60 üstökös vagy aszteroida éri el. A jó hír az, hogy a Jupiter a bombázás oroszlánrészét elviszi. A rossz hír az, hogy a minket eltalálók még mindig komoly károkat okozhatnak. Ugyanis a Jupiter gravitációs vonzása miatt az aszteroidák gyorsabban mozognak.

Lényegében olyan aszteroidákról van szó, amelyek körülbelül 216 000 km/h ütközési sebességet ér el. És ez csak az alsó határ. Ha a Föld a Jupiter egyik holdjává válna, közvetlenül a tűzvonalban lennénk. Az egyik ilyen esemény 1994-ben történt, amikor a Shoemaker-Levy 9 üstökös összeütközött a Jupiterrel.

Ha a Jupiter helyett minket érne a becsapódás, egy 2 km-es üstökös úgy csapódna belénk, mint egy puskagolyó. Komolyra fordítva a szót, a Jupiter gravitációja miatt az üstökös 20 darabra törne szét. Ezek ütközése olyan lenne, mintha 300 millió atombombát dobnának le. A törmelékfelhő akár 3000 km magasra is felszállhatna. És ez még nem minden.

Ezek a becsapódások a légkörünkben 40 000 °C körüli perzselő hőmérsékletet eredményeznének. De tegyük fel, hogy a Jupiter elkapta helyettünk, és az aszteroidák elkerülték a mi bolygónkat.

Még nem vagyunk túl a nehezén

Ha kinéznénk a bunkerből, hogy megnézd a felszínt, láthatnánk, hogy a Geiger-számlálónk kiakadt. Sugárzóan szép időnk lenne. 200 rad (az elnyelt sugárdózis. Ez a szám mutatja meg, hogy mennyi energiát szívott fel a szervezet a sugárzásból.) esetén sugárbetegek lennénk. Hányás, fáradtság és hasmenés várna ránk, de képesek lennénk túlélni.

200 rad fölött a dolgok már jóval rosszabbra fordulnak. Illetve már két rad is okozhat kromoszómakárosodást. Csakhogy a Jupiter mágneses mezeje tízszer erősebb, mint a Földé, ami azt jelenti, hogy milliószor több sugárzást bocsát ki.

200 rad fölött…

400 radnál már a hatás borzasztó lenne. A halál esélye elérné az 50%-ot, és éreznénk, hogy a belső szerveink és a csontvelőnk szétesne. 600 radnál pedig biztos a halál. Jobb lett volna a bunkerben maradni, de már késő. Utolsó pillanatainkban még egyszer utoljára láthatnánk a Jupiter többi holdját, mint például a Callistót, a Ganymedest és az Iót.

Ha elég közelről figyelnénk, még az Io vulkánjainak kitörését is láthatnánk. Ami még ennél is menőbb, a sarki fény a Jupiter sugárzásának köszönhetően egy egész napos műsor lenne.

Röviden összefoglalva, ha a Föld a Jupiter körül keringene, akkor a dolgok nem lennének ideálisak.

Érdemes elolvasni:

• Egyszerre kétféle jelet is fogott az űrből a NASA
• Ez a közeli hold úgy néz ki mint a Halálcsillag és egy hatalmas óceán van rajta