Meglepő eredmény: “antarktiszi akcentust” vettek fel a kutatók
Az Antarktisz bolygónk legkietlenebb földrésze. Nincs egy állandó lakosa se, 14 millió négyzetkilométeres területén mindössze néhány kutatóállomás és -bázis található. Ám a teljes elzártság ellenére néhány bátor kutató még azt is vállalja, hogy az antarktiszi telet is megtapasztalja a tudomány érdekében.
Marlon Clark egyike volt annak a 26 főből álló nemzetközi kutató és kisegítő személyzet csapatnak, akik 2018 telét a brit Rothera Kutatóállomáson, az antarktiszi Adelaide-szigeten töltötték – írja a BBC.
A 26 hét folyamán a kutatók szinte semmilyen kapcsolatban nem álltak szeretteikkel. A műholdas telefonhívások ugyanis igen drágák, ezért csak ritkán telefonáltak haza. A csapat tagjai egész nap együtt voltak, közösen étkeztek, dolgoztak, szórakoztak. Ezek során pedig rengeteget beszélgettek egymással, leginkább angolul. Clark elmondása alapján szinte mindent megosztottak egymással, illetve sokat beszéltek az időjárásról is. Néhány „antarktiszi szleng” kifejezés is született.
Egy idő után különös dolog történt: megváltozott az akcentusuk.
Ez akkor még nem is tűnt fel a tudósoknak. Ám azt tudták, hogy egy különleges kutatás részeseiként néhány hetente 10 percben rögzíteniük kellett, ahogy elmondják ugyanazt a 29 szót. Ezek olyan egyszerű kifejezések voltak, melyeket szinte minden nap használtak, mint például a kávé.
A felvételeket a németországi Ludwig-Maximilians Egyetem nyelvészei elemezték, akik megállapították, hogy egyes szavak kiejtése az idő előrehaladtával kissé megváltozott. A szakemberek egy új akcentus kialakulását vélték felfedezni.
Korábban is történt ilyen
Az antarktiszi kísérlet során valójában olyan dolog történt, mely a történelem során korábban már többször is előfordult. A közösségtől elszakadt embercsoport akcentusa, sőt, némiképp még nyelve is változásnak indult. Ez a tendencia arra is magyarázatot nyújthat, miért tér el az angol nyelv amerikai és brit változata.
„Tulajdonképpen azt igyekeztünk kicsiben reprodukálni, ami a Mayflower hajó fedélzetén tartózkodó angolokkal történt. Bár hat hónap nem hosszú idő, már ezalatt is észleltünk apró változásokat a csapattagok kiejtésében. Leginkább a magánhangzók esetében történtek kis módosulások” – mondta Jonathan Harrington, az egyetem professzora.
Ennek hátterében tulajdonképpen az a mechanizmus áll, ahogyan életünk folyamán elsajátítunk egy akcentust.
„Amikor egy embertársunkkal beszéd útján kommunikálunk, agyunk elraktározza a másik beszédmódját, mely hatást gyakorol sajátunkra is. Úgy is mondhatjuk, megfertőzzük egymást kiejtésünkkel. Ha pedig valakivel rendszeresen, hosszasan állunk közeli kapcsolatban, idővel elkezdhetjük felvenni akcentusát is” – magyarázta Harrington.
A 2018-as antarktiszi kutatás eredményét az is befolyásolta, hogy a brit kutatóállomáson németek, izlandiak, amerikaiak is jelen voltak.
„A változások olyan aprók voltak, hogy igazából csak az akusztikus hullámok elemzése során voltak érzékelhetők. Ám ettől függetlenül megállapítottuk, hogy korábbi feltételezéseink igaznak bizonyultak, mivel az antarktiszi kutatók akcentusa is változáson ment keresztül” – hívta fel a figyelmet Harrington.
Ez is érdekelhet:
A Föld legelszigeteltebb helye annyira távol van mindentől, hogy a legközelebbi ember az űrben él
Látványos videón a földrészek mozgása, amellyel a jövőbe is betekinthetünk
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?