Megfejtették a bálnák rejtélyes énekét

A bálnák bolygónk egyik legrejtélyesebb állatai: hatalmasak, intelligensek és rendkívül szociális lények. Most pedig a tudósok megfejtették, az óceán legnagyobb bálnái hogyan képzik komplex, már-már kísérteties éneküket. Eredményeik alapján bizonyos bálnák fejlődésük során speciális „hangdobozt” fejlesztettek ki, mely által képesek a víz alatt énekelni.

Coen Elemans, a Dél-Dániai Egyetem professzora és kutatócsapata három partra vetett hosszúszárnyú-bálnatetem vizsgálatával végezte el kutatását. Az állatok testéből eltávolították a gégét, azaz a „hangdobozt”, majd levegőt fújattak bele, hogy előidézzék a bálnaéneket – írja a BBC.

Bálna-anatómia

Emberek esetében a képzett hang rezgésből származik, mely akkor keletkezik, ha a levegő torkunkon áthaladva megrezegteti a hangszálakat. Ezzel ellentétben a sziláscetek, melyek közé a hosszúszárnyú bálnák is tartoznak, nem hangszálakkal, hanem egy hatalmas, U-alakú képződménnyel rendelkeznek. Gégéjüket pedig vastag zsírpárnaréteg fedi. Ezek együttese teszi lehetővé az állatok számára, hogy éneklő hangot adjanak ki, illetve megakadályozza a víz belélegzését is.

A bálnaének olyan különleges, hogy korábban a tengerészek úgy vélték, csak valamilyen mitikus lénytől, akár szellemtől származhat.

A szilascetek rendjébe 14 faj tartozik, többek között a kékbálna, a szürkebálna és az úgynevezett csukabálna is. Ezek az állatok nem rendelkeznek fogakkal, helyettük szájpadlásukról lógnak le szarulemezek, melyek segítségével kiszűrik a táplálékul szolgáló apró állatokat a vízből.

Az ilyen, nagyobb testű bálnák tanulmányozása rendkívül sok nehézséggel jár, így jelen kutatás kapcsán számos szakmabeli méltatta a tanulmány szerzőit.

A hosszúszárnyú bálnákkal ellentétben a fogascetek hangképzést már egyszerűbben tudták korábban is vizsgálni a tudósok. A fogascetek közé olyan tengeri emlősök tartoznak, mint például a delfinek és az orkák, mely állatok egy speciális szerkezeten keresztül fújják át a levegőt orrjárataikon.

Komoly veszélynek tesszük ki őket

A Nature folyóiratban közzétett tanulmány azt is kifejti, miért rendkívül káros a bálnák szempontjából az ember által keltett zaj az óceánokon. A bálnaének ugyanis egy olyan frekvenciára korlátozódik, mely a hajók által keltett zajjal átfedésben van. Az éneklés pedig elengedhetetlen fajfenntartás szempontjából, lévén, hogy ez az egyetlen módja a bálnák közti kommunikációnak. Enélkül pedig nem találnak egymásra a vízben, és szaporodni sem tudnak.

Elemans professzor hangsúlyozta, a bálnák nem tudnak például hangosabban énekelni annak érdekében, hogy túlharsogják az általunk keltett zajt. Ennélfogva az óceánok védelme kulcsfontosságú kérdés a bálnák túlélése szempontjából is, melyet semmiképp nem hanyagolhatunk el.

A tanulmány segítségével a kutatókat a bálnák evolúciójának megértéséhez is közelebb kerültek. Elemans és csapata ugyanis azt is vizsgálta, a vízi élőlények elődjei hogyan hagyhatták el a szárazföldet, majd hogyan adaptálódhatott testük a vízi élethez.

Ez is érdekelhet:

• Szó szerint szemétbe öltöztetjük a remeterákokat
• Időben tudnak alkalmazkodni az állatok, hogy túléljék az éghajlatváltozást?