Ókori kikötőre bukkantak a kedvelt nyaralóhelyen
Portorož partjainál a szlovén Vízi Régészeti Intézet (ZAPA) régészei nemrégiben víz alá süllyedt római kori kikötő maradványait tárták fel.
A „Rózsa kikötője”
A Portorož kifejezés annyit tesz, a „Rózsa kikötője”. A szlovén településrész Piranhoz tartozik. Olasz eredetű nevét később szlovénra fordították, innen az elnevezés. A korábbi olasz név annak tudható be, hogy a Bizánci Birodalom szinte az egész Adriai-tenger partvidékét az uralma alá vonta a VII. században – írja az Arkeonews.
Piran, ennélfogva Portorož területén az őskorban illír települések voltak, majd Kr. e. 178-ig kelta törzsek lakták, mígnem a Római Birodalom el nem foglalta a régiót.
Új felfedezés
A ZAPA régészei nemrégiben olyan tárgyakra bukkantak, melyek azt indikálják, Portorož közelében egy kikötő maradványai találhatók a víz alatt. Erre utaló tárgyak például az árbocok, melyeket búvárok juttattak felszínre.
A Vízi Régészeti Intézet munkatársai úgy vélik, egy kisebb méretű kikötő állhatott korábban ott. Az árbocleletek különösképp

Forrás: ZAPA
igazolják a szakemberek feltételezését.
A Bernardin strand közelében találtak az árbocokon kívül egy olyan fatárgyat is, mely valószínűleg a partra jutásban nyújthatott segítséget a hajósoknak. Az is elképzelhető, hogy hullámtörő funkciója is volt.
Emellett a helyszínen több mint 3000 kerámiatárgy maradványát is felfedezték a régészek.
„Az eddig talált leletek nagy része vélhetően olyan importált kerámia lehetett, mely a késő ókorból származott. Amforákat, konyhai edényeket és étkészleteket is találtunk” – közölte az intézet munkatársa a Szlovén Sajtóügynökséggel.
A kerámiaedények darabjain kívül egy vitorlaelemet, számos fából készült karót és két különböző árbocdarabot is találtak. A Kr. u. 3. és 4. század közé datált árbocokat valószínűleg hajók kikötőséhez vagy faépítmény tartógerendájaként használták. Az egyik jegenyefenyőfából, míg a másik lucfenyőből készült. A jegenyeárboc egy méteres és beépített tölgyfa csigával rendelkezik. A másik, a lucárboc nagyjából másfél méter hosszúságú.
Ez a harmadik a sorban
A mostanit megelőzően már két másik római kori emlékhelyre is bukkantak a régészek. Azok közül az elsőt 1998-ban fedezték fel: gazdasági épületnek is helyt adó település romjairól volt szó. Napjainkban ennek közelében már benzinkút található.
Ezt követően a másodikra már a tengerszint alatt találtak rá: 2004-ben és 2005-ben régészek ősi halgazdaság maradványaira leltek.
Az intézet szerint az újonnan előkerült ókori árbocok és vitorlák rendkívüli ritkaságok. A Földközi-tenger térségében legalább 20 évvel ezelőtt talált árbocleletek közül ugyanis ezek mondhatók a legkülönlegesebbnek.
A fából készült műtárgyakat hamarosan melamingyantával fogják konzerválni a restaurátorok. Majd pedig a többi lelettel együtt a pirani Sergej Mašera Tengerészeti Múzeumban fogják elhelyezni őket.
Ez is érdekelhet:
Középkori katona maradványait találták meg egy tó fenekén
Krokodilos fülbevaló, kutyafogas szoknya: Panama ősi kincseire bukkantak a régészek
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk