2035-re közös orosz-kínai atomreaktor épül a Holdon
Oroszország és Kína bejelentette legújabb együttműködésüket. A tervek szerint az atomreaktor emberek nélkül fog működni.
Az orosz Roszkoszmosz űrügynökség bejelentette, hogy Kínával együttműködve 2035-re automatizált atomreaktort kívánnak építeni a Holdon. A reaktor egy tervezett holdbázis energiaellátását segítené, amelyet a két ország közösen üzemeltetne, írja a Live Science.
A Roszkozmosz és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) még 2021-ben hozta nyilvánosságra, hogy közös bázist kívánnak építeni a Holdon Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) néven. Akkor azt állították, hogy a bázis „minden érdekelt ország és nemzetközi partner előtt nyitva áll”.
A NASA űrhajósai azonban valószínűleg nem látogathatják meg ezt a bázist a CNSA-val fennálló, történelmileg fagyos kapcsolatok és a Roszkozmosz-szal való újabb szakítás miatt. Utóbbi 2025-re elhagyja a Nemzetközi Űrállomást, válaszul az ukrajnai inváziója miatt elrendelt amerikai szankciókra.
Nagyszabású tervek: atomreaktor és holdbázis
Március 5-én a Roszkozmosz bejelentette, hogy végül a CNSA mellett megpróbál majd egy nukleáris reaktort építeni, amely elméletileg képes lenne az ILRS működtetésére. „Ma komolyan fontolgatunk egy olyan projektet – valahol 2033-2035 fordulóján -, amelynek keretében kínai kollégáinkkal közösen szállítunk és telepítünk egy energiaegységet a Hold felszínére” – mondta Jurij Boriszov, a Roszkozmosz főigazgatója a TASZSZ állami orosz hírportálnak.
Boriszov hozzátette, hogy a nagy kihívást jelentő építési munkát valószínűleg autonóm módon, „emberek jelenléte nélkül” végzik majd el. Szerinte az ehhez szükséges technológiai megoldások „majdnem készen állnak”.
A Roszkozmosz azt is tervezi, hogy hatalmas, nukleáris meghajtású rakétákkal szállítana rakományt a Holdra, hogy megépítse a bázist. De az ügynökség még nem találta ki, hogyan lehetne biztonságosan megépíteni ezeket az űrhajókat – jelentette a Reuters.
A jövőbeli holdbázisok fenntartásához valószínűleg nukleáris reaktorra vagy hasonló megbízható energiaforrásra lesz szükség, mivel a napelemek valószínűleg nem tudnak elegendő energiát termelni és tárolni. Tavaly szeptemberben brit tudósok felfedték egy olyan kompakt atomreaktor terveit, amelyet apró, magméretű üzemanyagcellákkal lehet működtetni, és amelyet a NASA a jövőbeni küldetésekhez tesztelni fog.
De a Holdra sem mindennapi feladat leszállni
A Roszkozmosz és a CNSA közül egyik sem juttatott még embert a Hold felszínére, és ellentétes eredményeket tudhatnak magukénak a közelmúltbeli holdkutatás terén. Tavaly az oroszok 47 év óta első holdi küldetése katasztrófával végződött, amikor a Luna-25 leszállóegység a Hold felszínére zuhant, és egy 10 méter széles krátert hagyott maga után.
Kína azonban 2013 óta van jelen a Holdon. A Csang’e 3 küldetés egy leszállóegységet és egy rovert juttatott a Hold felszínére. Az ezt követő Chang’e 4 és Chang’e 5 küldetések 2019-ben, illetve 2020-ban szintén sikeresen leszállítottak űreszközöket. A legutóbbi misszió holdi mintákat is visszajuttatott a Földre – ezt a bravúrt a CNSA még idén megkísérli megismételni.
A CNSA a múlt héten azt is bejelentette, hogy a következő két évben óriási, újrafelhasználható rakéták indítását kezdi meg. Az ügynökség legnagyobb szabású terve, hogy 2030-ra embereket is feljuttasson. A NASA szintén szeretne embereket küldeni a Hold felszínére, annak ellenére, hogy az első, legénységgel ellátott Artemis-küldetés 2026-ra csúszik.
Ez is érdekelhet:
