Izland nagyságú elsüllyedt szigetet találtak Brazília partjainál – VIDEÓ

Egy tenger alatti vulkanikus fennsík az Atlanti-óceán délnyugati részén 45 millió évvel ezelőtt trópusi sziget volt.

2018-ban brazil és brit tudósok a Rio Grande-emelkedésként ismert vulkanikus fennsík körül kutatták a tengerfeneket. Olyan sziklákat fedeztek fel, amelyek úgy néztek ki, mintha a szárazföldön lennének, írja a Live Science.

A 650 méterrel a felszín alatt lévő, távirányítású tengeralattjárójukról továbbított videót figyelve szokatlan vörös agyagrétegek keltették fel a figyelmüket. „Vörös agyagot egyszerűen nem találni a tengerfenéken” – mondta Bramley Murton, a brit Southamptonban található Nemzeti Oceanográfiai Központ tengergeológusa. „A lerakódások trópusi talajnak tűntek.”

Egy nemrégiben készült tanulmányban a kutatócsoport kimutatta, hogy az agyag jellegzetes ásványi összetétele csak a trópusi melegben és páratartalomban történő szabadtéri időjárás során alakulhatott ki. Ez a legújabb jel a felfedezések sorában, amelyek arra utalnak, hogy ez az óceánfolt egykor sziget volt.

Hogy született a sziget?

„Képzeljünk el egy buja trópusi szigetet, amely a hullámok alá süllyed és megdermed az időben. Ezt fedeztük fel” – mondta Murton, a tanulmány társszerzője.

A Rio Grande-emelkedés eredete 80 millió évre nyúlik vissza. Egy óriási köpenytölcsér ült az Atlanti-óceán déli részének középső óceángerince alatt, ami intenzív vulkanizmust okozott. Az így keletkezett kiemelkedés „Izland kréta kori változataként kezdte életét”, közelebb az óceánközépi gerinchez, mint a mai Dél-Amerikához, mondta Murton. Fokozatosan, ahogy a vulkáni tevékenység alábbhagyott, a vulkáni fennsík nyugatra sodródott az Atlanti-óceánon át, és elsüllyedt a hullámok alá.

Körülbelül 40 millió évvel ezelőtt azonban a köpenymozgás még utoljára vulkanikusan működött, amely ezúttal a kiemelkedés nyugati részére korlátozódott. A kutatók ezen a területen találták meg a vörös agyagokat, amelyek a 45 millió évesnek ismert lávák közé szorultak. „Ez egy kiemelkedő eredmény” – mondta Luigi Jovane, a São Paulo-i Egyetem tengeri geológusa, a tanulmány társszerzője.

Víz alatti kutatás

A kutatás a 2018-ban a kiemelkedésen végzett két tudományos expedíció csúcspontja. Először az Alpha Crucis nevű brazil kutatóhajó fedélzetén szonár segítségével térképezték fel a kiemelkedés víz alatti terepét. E projekt célja eredetileg az volt, hogy jellemezze az emelkedés tengerfenékén ismert, ásványi anyagokban gazdag ferromangán kéreg előfordulását. A kutatás egy meredek oldalú, 30 kilométer hosszú kanyont, valamint ősi tengerparti teraszokat, hullámok által vágott platformokat és vízeséseket tárt fel.

Nyolc hónappal később a csapat visszatért a Nemzeti Oceanográfiai Központ RRS Discovery nevű hajójának fedélzetén. Ez a hajó egy távirányítású járművel (ROV) van felszerelve, amely lehetővé tette számukra, hogy felvételeket készítsenek a meredek oldalú kanyonfalakban feltárt sziklákról. A ROV egy robotkarral is rendelkezik a mintavételhez.

A vörös agyagból vett mintával felfegyverkezve a kutatók a laboratóriumban megmérték annak ásványi összetételét. A legtöbbször egy kaolinit nevű agyagásványt tartalmazott, amely a trópusi talajokban dominál, mivel ellenáll a szélsőséges kémiai időjárásnak.

„Ezek a vörös agyagok kémiailag és ásványtanilag pontosan ugyanolyanok, mint a vörös föld vagy terra roxa, amelyet Brazília-szerte találunk” – mondta Jovane. „Biztosak vagyunk benne, hogy ezek a lávák in situ, időjárás által kikövezett felső felszínét képviselik.”

Murton szerint az 1980-as években gyűjtött bizonyítékok arra utaltak, hogy a fennsík nyugati része az eocén korban emelkedett. De „mostanáig senki sem talált meggyőző bizonyítékot a szubaerikus vulkanizmusra és a nyugati kiemelkedés feltárására”.

Brazília kibányászná az ásványokat

A Rio Grande-emelkedés több mint tudományosan lenyűgöző, de ferromangán kérgének köszönhetően potenciális gazdasági értékkel is bír. 2018 decemberében a brazil kormány kérelmet nyújtott be az ENSZ-hez, hogy tengeri határait kiterjeszthesse a Rio Grande-emelkedésre is.

A kiemelkedés nemzetközi vizeken található, és jóval túl van Brazília 370 kilométer széles kizárólagos tengeri gazdasági övezetén. Ahhoz, hogy Brazília jogosult legyen a kiterjesztésre, bizonyítania kell, hogy a sziget geológiai jellemzői megegyeznek az országéval.

A kiemelkedés új státusza segíthet megerősíteni ezt a folyamatban lévő igényt. „A Rio Grande-emelkedés és a kontinens talaja és éghajlata megegyezik” – magyarázta Jovane. „Ebben az értelemben közvetlen kapcsolat van a kettő között.”

Jovane szerint Brazíliának nem csak azt kell bizonyítania, hogy a Rio Grande-emelkedésre jogosan tart igényt, hanem azt is, hogy képes a területet fenntartható módon kitermelni. Brazília jelenleg csak a szárazföldi bányászatra vonatkozó szabályozásokkal rendelkezik, a nemzetközi vizeken történő tengerfenékbányászatra pedig még mindig nincs jogszabály.

Ez is érdekelhet:

• Dobok, avagy az esőerdő telefonjai
• Meddig tud egy ember a víz alatt élni?