Egy hajszál híján szemétként végezték a James Cook utolsó útjáról származó ritkaságok
Az 1980-as években az angliai Newcastle-i Egyetemen nagytakarítást végeztek, mely során egy kagylógyűjtemény számos ritka darabja a szemetesben landolt. A kidobott különlegességek közül néhányat ráadásul még a híres 18. századi utazó, James Cook utolsó, kudarcba fulladt expedíciója során gyűjtöttek.
Szerencsére az egyetem egyik szemfüles oktatója megmentette a kagylókat, mielőtt azok szeméttelepen végezték volna – írja a Smithsonian Magazine a BBC tudosítása alapján. Most pedig, mintegy 40 évvel később, a tudós leszármazottai a kagylókat az English Heritage-nek adományozták, mely jótékonysági szervezet történelmi helyszínek és műtárgyak védelmével foglalkozik.
Utolsó expedíció
A gyűjtemény “figyelemre méltó bizonyítéka Nagy-Britannia globális kereskedelemben betöltött szerepének és gyarmatai kiterjedtségének a 18. század végén” – olvasható az English Heritage közleményében. Több mint 200 példányt tartalmaz, köztük egy kihalt fajt és több olyan példányt, amelyekről úgy vélik, hogy James Cook kapitány szerencsétlenül végződött harmadik útjáról érkeztek az országba.
Cook az 1770-es évek közepére vált ismertté az Új-Zélandra és az Déli-sarkvidékre irányuló expedícióinak köszönhetően. Következő küldetésére 1776-ban került sor. Ekkor az Északnyugati átjáró, a Csendes- és az Atlanti-óceán közötti összeköttetés felkutatására vállalkozott. Ám ez sajnos egyben utolsó útja is volt. Ugyanis amikor 1779-ben Cookot úgy döntött, hogy a Hawaii-szigeteken tölti a telet és megpróbálta túszul ejteni a sziget királyát, az ottélők megölték a híres kapitányt.
Ezen expedíció során Cook legénységének egyik tagja, George Dixon lelkes természetbarát volt. Kagylókat gyűjtött és elküldte őket Angliába Bridget Atkinson gyűjtő számára.
Ritka kincsek
Annak ellenére, hogy Atkinson élete során egyszer sem hagyta el Nagy-Britanniát, a világ minden tájáról származó kagylógyűjteményre tett szert családtagjainak és barátainak köszönhetően. Nagyjából 1200 kagyló képezte gyűjteménye részét.
Akkoriban a hölgyek többségét csupán azért vonzották a kagylók, hogy azokkal díszítsék otthonaikat, bútoraikat. Ám Bridget sokkal inkább tudományos és földrajzi érdekességük, mintsem esztétikájuk révén gyűjtötte őket.
Atkinson 1814-ben bekövetkezett halála után unokája, John Clayton örökölte a kagylógyűjteményt. A kagylók többségét 1930-ban Clayton hagyatékával együtt eladták, ám több száz darabot elküldtek belőle a főiskolára, amelyből a később a Newcastle-i Egyetem alapult. Itt pedig az 1980-as években kidobták őket.
Azóta a kutatók azt feltételezték, a példányoknak nyoma veszett. Azonban John Buchanan tengeri zoológus kimentette őket a szemét közül és gondosan őrizte őket.
„A kagylók 35 évig álltak családunk házában. Csupán édesanyánk halála után fedeztük fel, hogy a valójában a Clayton-gyűjtemény részét képezik. Örömmel adtuk vissza a gyűjteményt az English Heritage-nek, hogy a jövő generációi is gyönyörködhessenek benne” – áll a Buchanan család közleményében.
Ez is érdekelhet:
18. századi, elsüllyedt hadihajó roncsára bukkantak régészek
