Több mint 2000 éves kincsekre bukkantak a Hadakozó fejedelemségek korából

Kínában a régészek nemrég több száz sírt tártak fel, melyekben érdekes ereklyékre bukkantak. Egyebek közt olyan bronzkardokat találtak, amelyek az úgynevezett Hadakozó fejedelemségek korának időszakából származnak, mely Kínában több mint 2200 évvel ezelőtt zajlott.

A sírokat és a leleteket a Baizhuang nevű temetőben találták Dengchengben, amely Kína Hubei tartományának Hsziangyang városához tartozik – írja a Live Science.

Csontvázak és gyűrűk

A 2023 novemberében lezajlott ásatások során több mint 500 tárgyat tártak fel. A relikviák közt voltak kardok, rézállványok, edények, kerámiák, jáde gyűrűk, lakkozott tárgyak, két ló csontváza is, valamint egy harci szekér is.

A leletek összesen 174 sírból kerültek elő, melyek nagyjából a Kr. e. 478 és Kr. e. 221 közötti időszakra datálhatók. A régészek két sírt is találtak a kínai Han-dinasztia idejéből (Kr. e. 206-tól Kr. u. 220-ig).

Hsziangyang akkoriban a jelentős hatalommal bíró Csu állam része volt. A régészek remélik, hogy a leletek betekintést nyújtanak mind a korszakra, mind magára a területre.

“Az ásatás számos új információt szolgáltat Hsziangyang területének temetkezési szokásainak tanulmányozásához, valamint fontos fizikai anyagokat szolgáltat a Chu-kultúra vizsgálatához is” – áll a régészek közleményében.

A történészek Kínában a Hadakozó fejedelemségek korát a kínai történelem meghatározó időszakának tekintik. Ezidőben hét ősi állam – Qin, Han, Wei, Zhao, Qi, Csu és Yan – versengett az hatalomért.

Hadakozó fejedelemségek térnyerése

A Hadakozó fejedelemségek kora a változások időszaka volt a Hsziangyang régióban – mondta Glenda Chao, a pennsylvaniai Ursinus College régésze, aki maga nem vett részt az ásatásokban.

“A Hadakozó fejedelemségek kora középső és késői időszakában politikai átalakulás zajlott le a régióban. Korábban a térség ugyanis a Deng nevű autonóm állam része volt, majd ekkoriban a terjeszkedő Csu állam hódította meg” – hívta fel a fogyelmet Chao a Live Science-nek küldött e-mailben.

A sírok mérete, építészete és a bennük található tárgyak a társadalmi rétegződés és az anyagi helyzet különböző szintjeit jelenítik meg. Ez pedig  segíthet a kutatóknak meghatározni, hogy a kínai temetkezési szokások milyen mértékben tükrözték a társadalmi rétegeket. Az egyik nagyobb sír például egy szekeret és két ló csontvázát tartalmazza. A régészek szerint ezek egy legfelső társadalmi osztályba tartozó nemes birtokában lehettek.

A Csu állam kezdetben erős és sajátos kultúrával rendelkezett, amelyet meghódított területeire is bevezetett. Ám a Kr. e. IV. és III. században az állam elkezdett nyitni az északi kultúra felé, mely eredménye az lett, hogy mára már szinte semmi nem maradt meg az ősi kultúrából. Nyelvükből, a csu nyelv szókincséből is mindössze néhány szó őrződött meg.

Egyelőre még az sem biztos, hogy a most feltárt emlékek közül valamelyik a Csu állam kultúrájához lenne köthető. “Érdeklődve várjuk, hogy milyen kulturális háttérrel rendelkeznek a felszínre hozott tárgyak” – írta Chao.

Ez is érdekes lehet:

VIDEÓ: Ming-dinasztia idejéből származó különlegesen díszített sírra bukkantak

Sabah turisztikai úticél bemutatása Magyarországon – Interjú Datuk Christina Liew miniszterrel